Halomsorjan.hu

Földes Község helynevei

Gyűjtötte Karacs Zsigmond 1969–1972

Előszó

Szeretett nagyapám Karacs József rég elszállott mesélő szavai keltették fel bennem a szülőfalum iránti érdeklődést, ami az idők múltával szinte életcélommá tette a község történetének néprajzának a lehető legmélyebb megismerését, a későbbiek folyamán pedig feldolgozását. Ennek a munkának első részeként a község helyneveit szeretném a község lakosságának visszaadni azért, hogy az idősebb emberek elmúltával ne múljanak el a nevek is, hanem továbbra is közkincsnek maradjanak. A munka jellegéből adódik, hogy e gyűjtemény nem teljes, egyes neveket már nem lehet megtalálni, az emlékezetből kivesztek, mások talán még előbukkannak porosodó iratokból, vagy a mesélő téli estéken. Még a községi irattár átbúvárkodása is hozhat neveket felszínre, ami 1951-től a megyei levéltárban van. Köszönetet mondok ezúton azoknak az idősebb embereknek, akiknek segítségével sikerült összegyűjteni helyneveinket. Első részben a belterület, míg a második részben a külterület neveit ismertetem. Földes, 1972. február 6.   6, 7, 8, 9. lap hiányzik.

A község belterülete

Földes község első településétől kezdve ugyanazon a helyen fekszik a Nagysárrét északi szegélyén. 1876-ig Szabolcs vármegyéhez, ettől kezdve pedig a Hajdú-kerületből kialakított Hajdú vármegyéhez tartozik. Debrecentől délre 33 km-re, a Püspökladány-Nagyvárad-i országúton Püspökladánytól 20 km-re fekszik. Már az Árpádházi-királyok idejében minden bizonysággal fennált. Jerney szerint azonos az 1198-ban említett Feldes községgel. Első azonosítható ismert okirati említése 1342-ben történt, az ebben szereplők adataiból következtethető, hogy az 1280-as években már lakott hely lehetett. Az sem lehetetlen, hogy két kisebb helységből keletkezett, a templom mellett a község közepén, az egykori Szaszara ér - amelynek vonalát a mai Hunyadi utca követi - kétfelé választotta a falut. A két elnevezés Lippa és Kistorda talán erre utal.

A község kizárólagos tulajdonosa 1465-ig a Földessy család volt (a család 1449-ben címeres nemeslevelet kapott Hunyadi Jánostól) ekkor a gyilkosság miatt fej- és jószágvesztésre ítélt Földessyek bitokát Mátyás király más családoknak adományozza, így megszűnt a Földessyek egyedüli birtoklása. 1516-ban már 24 különféle család volt birtokos, ez a közös birtoklás vezetett a később kifejlődött kuriális községi szervezethez, amelynek élén a nemesi hadnagy és a nemes tanács állott. A község hivatalos elnevezése 1898-ig Földes Kuriális Nemes Község volt. Kálmán Béla A nevek világa című könyvében írja: "A nem homokos, nem szikes talajáról kapta a nevét Földes. (Hajdú-Bihar)"

A faluban levő nemesi telkeket közönséges fundusoknak, vagy belső teleknek nevezték, a telekkönyvi hatóságnál még ma is (1970) nemes telekként szerepelnek. Külön voltak az adófizető lakosság apró telkei és házai. A belterület ősi időktől fogva 4 tizedre volt osztva, a község körül apránként kiosztott házhelyekkel nőtt annyira, hogy 1821-re már hat tized lett. A közönséges fundusokon voltak a középületek, a községháza (már a XVII. században megvolt), a templom, a parókia, iskolák, tanítói lakások és a kocsmák, mészárszékek, boltok, ezek az utóbbiak a hadnagy és a tanács gondviselésére voltak bízva.

A község halmaz-település, utcahálózata rendezetlen, kisebb nagyobb zugokkal, közökkel kombinálva. Az egyes utcákat nem lehet minden esetben elkülöníteni, ami az utcák hivatalos névadása után is több variációra adott lehetőséget. Az első utca elnevezést 1788-ból a házassági anyakönyből ismerjük, amikor Somogyi Ferenc és Nyirő Margit egybekelésekor a Temető utcai és a Lippa-i Nagy János a tanú. Ez az utca azonos a ma is Temető utcának nevezett Lenin utcával, aminek a végén 1776-ban nyitották az új temetőt, azelőtt a templom körül temetkeztek. 1970-ben a Honvéd utcai orvosi rendelő építésekor több csontváz került napvilágra az egykori templom körüli temetőből. Az utcák nevei egy pár kivétellel nem voltak megállapodottak, csak ahol olyan jellegzetesség volt, ami évszázadokra meghatározhatta az utca nevét mint pl.: Hajnal, Belső, Közép utcák, Sárállás, míg a Posta, Malomalja, Kisfás utcák, a névadó nem állandó volta miatt egy új nevezetesség feltűnése után megváltozik az utca neve is. Ugyanúgy nem maradtak állandóak a személyekről elnevezett utcák nevei sem, a nevezett elköltözése után, vagy egy érdekesebb nevű beköltözésével egy új név került használatba és a régi feledésbe merül. Példa rá a Gém utca. Maradandóbbak a más községbe vezető utak mentén kialakult utcák nevei, ezek ha átmenetileg kaptak is más nevet, mint a Tetétleni amiből Kisfás utca lett, akkor sem merül feledésbe, sőt a jellegzetesség megszűnése után a régi név kerül ismét használatba.

A hivatalos utca elnevezések azonban lassan kiszorítják a köztudatból - főleg a fiataloknál észrevehető - a régi népi elnevezéseket. A község házait először egy 1572-ből való török fejadó defterben írták össze, amikor 39 ház volt a faluban. A második összeírást II. József eszközölhette 1784-ben, ekkor 379 ház volt, ezt az összeírást azonban legnagyobb sajnálatunkra megsemmisítették, mert a nemesi szabadság megsértését látták benne, ugyanekkor számot is kaptak a házak.

Az 1970-es népszámláláskor már 1556 lakás volt a községben. Voltak ezenkívül különböző egyházi és községi összeírások, amelyek a családokra vonatkoztak, többek közt Rápóti Pap Mihály 1678-ban kelt összeírása. Az 1848-49-es szabadságharcot követő osztrák közigazgatási berendezkedés megszámoztatta a község házait. Ez a számozás maradt 1950-ig érvényben kisebb változtatásokkal, sok helyen még ma is kinn van a kapun. A kiindulópont a községházánál volt és az Újfalusi utca felé körbe haladt a falun és ugyanoda tért vissza.

A község utcáinak hivatalos elnevezésére 1910-ben Koroknay Gergely főbíró idejében került sor, ezeknek ma már csak a hatodrésze változatlan. A két világháború közt megnőtt a község beépített területe is, egy sor ház épült a Debreceni utca végén a falu alatt, beépült a magasparton a zsidótemető környéke, a sápi útfél baloldala még a műúton is túlnyúlt, és a legnagyobb a Bocskai telep, amely sajnos rendkívül vizes területre épült. Ebben az időszakban kapott utcát a község történetírója Herpay Gábor is. A második világháború után az Újfalusi út mellett a Peres hídon túl osztottak telkeket, ez azonban nagyon kiesett a faluból és azt a pár házat is lebontották, ami időközben felépült.

Tömeges utcanév-változásra került sor 1950-ben. Akkor változtatták meg az udvarok számozását is, és ettől fogva utcánként páros és páratlan számozást vezettek be. A község központjából kiindulva mindig a jobboldal a páratlan számozású. Míg az 1910-es utcanévadáskor főleg történelmi és irodalmi nevezetességű személyek neveit kapták az utcák, köztük helyi jelentőségű is akadt, mint Kállay László, óvoda és iskola alapító és Pap Elek a község országgyűlési képviselője. Az 1950-es névváltoztatáskor az akkori közéleti nagyságok mellett szimbólikus elnevezések is mint Béke, Csillag, Haladás, Nép utcák kerültek a község térképére, ezenkívül megjelentek a népi névadásra jellemző nevezetességről valló nevek: Fűzfa, Sport, Mozi utcák. Az eredeti népi elnevezések a Kisköz, Nagyköz és a Magaspart utca kivételével eltűntek a hivatalos utcanevek közül, sőt a Kis- és Nagyköz nevét adminisztrációs hiba folytán felcserélték.

Nem maradtak a helységgel kapcsolatban levő személyek sem, pedig Herpay Gáborral együtt Zoltay Lajos, Karácsony Sándor, Karacs Imre, Jámbor István, akik itt születtek vagy éltek és országos hírre emelkedtek szintén megérdemelnék, hogy emléküket a község utcanév formájában is ébren tartsa, hisz Debrecenben sőt Budapesten is található róluk elnevezett utca csak Földes bánik mostohán velük. A legújabb hivatalos névváltoztatásra 1969-ben került sor, amikor főleg még élő személyek nevét viselő utcák kaptak új nevet. Névváltoztatáskor feltétlen meg kellene nézni a népi névanyagot és azok közül is hivatalossá és védetté tenni egy párat amint az országban számos szép példa mutatja.

Az ismertetésnél az alábbi beosztást követem. Először a községrészek, utána a közterületek, nevezetesen az utcák, terek, közök, zugok nevei. Ezekről külön kigyűjtést is készítettem, a hivatalos abc sorrendjében feltüntetve a névváltozásokat azok időpontjaikkal. A községben levő közkutakat és végül a nevezetesebb házak vagy udvarok neveit. A belterületi rész ismertetését egy térképvázlattal zárom.

Falurészek

A község egyes részeinek az elnevezése hosszú századokra nyúlik vissza, újabb eredetű csak egy van az 1920-as években létesített Bocskai telep, közhasználati nevén Újsor. A másik, Újföldes, nem bizonyult életképesnek rövid fennállás után megszűnt, ma már csak az emléke él, mindig halványabban. Az egyes falurészek területe igen változó, van több utcára kiterjedő majd a fél falut magába foglaló, de van egy-két utcából álló rész is. Az utóbbiakat nem is lehet elválasztani élesen az utcanevektől, az elnevezésük jellege és közfogalomban való így élésük miatt a községrészekhez soroltam. Hivatalos neve csak a fenntebb említett Újsornak van: Bocskai telep.

Disznógát.

A falu keleti széle ahol árkokkal vizesgödrökkel teli mező nyúlik be ék alakban a falu testébe. A Zrínyi utcának a Petőfi utca és a Szabó Géza kút közötti része és a Fűzfa utca tartozik ide. A falualja itt körülbelül egy méterrel magasabban fekszik a környező vizes terméketlen mezőnél, ami ma is a sertések paradicsoma. Száraz időben a Szabó Géza kút kanyargó kifolyása és a Csótó kútnak a Pótráson kifolyó vize sem tudja a kiszáradását meggátolni, míg tavasszal és ősszel valóságos tengerré változik. Gátnak nyoma sincs csak egy fűzfákkal szegélyezett töltés vezet ki a mezőre a faluszélére merőlegesen, valószínű partos volta és az itt túrkáló sertések miatt nevezték el Disznógátnak. Ma már kijjebb a Kocsordosra hajtják a kondát turkálni. Sertéstenyésztéssel Herpay szerint a XVIII. század vége felé kezdtek a falu lakói foglalkozni. Ennek ellentmondanak a református egyház születési anyakönyvében levő bejegyzések mely szerint 1749 és 1756 között öt kondás gyermekeinek a keresztelését jegyezték be, így valószínűnek tartom, hogy már a XVIII. század elején is nagyobb számú sertést tartottak, ha a század közepén öt kondást vagy még többet is tudtak foglalkoztatni. Bizonyosan ettől az időtől kezdték használni a Disznógát elnevezést is. (Az öt kondás: 1749 Szabó Mihály, 1750 Nagy István, 1751 Madarász Mátyás, 1754 Sopronyi kondás és 1756-ban Bóné kondás. Szabó Mihály és Madarász Mátyás később is kereszteltetett.)

Képhát (Kíphát)

A keleti falurész neve, értelmezési területe többször változott. Szájhagyomány szerint az Újfalui és a Posta utca sarkán egy kép állott, a mögötte levő részt mivel a háta mögött volt hívták Kíphátnak, e szerint az Újfalui, Arany János, Petőfi utcák területe a Képhát. Sőregi János ezt a felfogást véve figyelembe írta 1942-ben: "Az a kis falusi ház és telek ahol Zoltai Lajos született és amely akkoron a 62. számot viselte, a földesi piac közelében, a Képhát nevű falurész elején az utca nyelvében állott."

Utcák, terek, közök, zugok nevei.

A mai hivatalos elnevezésük sorrendjében ismertetem a község utcáit, ezen belül a régi hivatalos, a népi elnevezésüket és az utcához tartozó közök, zugok népi neveit is, ahol ki tudtam deríteni az elnevezésük eredetét is, a régi iratokban sajnos nagyon kevés nyom van az utcanevekről. A különböző családi osztálylevelekben és tanúvallomási jegyzőkönyvekben is amelyekben belső telkek is szerepelnek, a telkek helyzetét a szomszéd gazdák neveinek felsorolásával rögzítik, vagy csak a bennűlő tulajdonosok neveit sorolják fel minden külön helymeghatározás nélkül, mint például a Karmazsin család osztálylevele 1831. márc. 9-éről: "Alóll írtak egy részről Én Nemes Karmazsin György másrészről én Nemes Karmazsin Ferentz megesmérjük és adjuk értésére mindeneknek akiknek illik Hogy mi atyafiságos egyetértéssel Felmérvén Ezen Nemes Hellységben Északról Nemes Széles Sándor, délről Nemes Sápi Mihály napnyugotról Ns V. Nagy Gergelly Szomszédságokban lévő Néhai Nemes Karmazsin Bálint Nagy Atyánkról reánk szállott Telekünket " stb... Utcaelnevezést csak az anyakönyv rögzített. Temető, Posta utca, Beke zug, és a sápi anyakönyv a János utca neveit. Így a népi elnevezések szinte teljesen szájhagyomány útján kerültek feldolgozásra. A falualja körbe van építve, kivételt csak a Petőfi utcával párhuzamos falurész képez és a két világháború közt beépített magasparti és újsori rész. A községben 56 önálló utca, két tér és ezekhez tartozó 40 kisebb-nagyobb köz illetve zug van. A falu minden utcájában van az egyik oldalon betonjárda. A tereken lévő épületek 1969 óta a rájuk befutó utcákhoz tartoznak számozás szempontjából. 1950-ben és 1969-ben a falu udvarait nyomtatott utca- és házszámtáblával látták el.

Ady Endre utca (költő 1877-1919) 1910-től 1950-ig Ferenc József (magyar király 1830-1916) utca, a Sápról jövő bekötőút belterületi folytatása, népi neve Sápi út, Sápi kövesút, főleg ez utóbbi változatot használják a hivatalos neve helyett is. Az Újsorra nyíló névtelen kis köztől - ami falualja volt, most az utcához tartozik - az utca baloldali része a két világháború közt épült. A jobboldalon a műút keresztezésénél 1970-ben modern vonalú Bisztró és csemegeáruház épült, mellette egy kis benzinkút is van. Országúton Budapest és Kolozsvár egyaránt 202 kilométerre van. Varga " Hajdú megye" leírása szerint 1882-ben még kavicsolatlan út, idős adatközlőim szerint a 80-as években kövezték a földesi utcákat. Az utca népi neve valószínű keletkezésével egyidős.

Arany János utca (költő 1817-1882) népi neve Középső utca, neve helyzetéből adódott mivel a vele párhuzamos Újfaui és Petőfi utcák közt fekszik. Újabb keletű neve Rájkman utca, ezt ma is használják legalább annyiszor, mint a hivatalost. Reichmann Ignác zsidó szatócsról kapta a nevét, aki Nyírgelséről költözött be és 1883-ban nyitott boltot és kocsmát a Kisköz sarkán. Az utcában négy zug van és egy köz nyílik az Újfalusi útra. Három a jobboldalon, úgymint Pápa zug a múlt század végétől itt lakó Pápa Lajosról, ma már Harmati zugként is emlegetik az 50-es évek végétől itt lakó családról. Vig zug az itt lakó Végh családról, Semsi zug az 1831-ben Göncről benősült, s azóta itt lakó Semsei családról, ebben a zugban van az utolsó földesi fazsindelyes kéményű szabadtűzhelyes ház. Az utca baloldalán szemben a Semsi zuggal van a háromágú Bojtor zug, 1906 óta lakott itt a Bojtor család, szatócs üzlete is volt, előbb ezt is Semsi zugnak hívták. Jobboldalon a Pápa és a Vig zug között nyílik a Csók köz. Az utca elején a Kisközzel szemben van az egykori főbíró Bene Antal kuriája.A Kristóf kúttól, amely a Csók közzel szemben van, az utca baloldalán egyre mélyülő árok fut ki a falualji vályogvető gödrökbe, az árok utolsó harmadában nyárfákkal kísérve.

Bacsó Béla utca (újságíró a fehérterror áldozata 1891-1920) 1910-től 1950-ig Báthory utca volt, ekkor a Virágos Vig zug kapta e nevet. Népi neve Szabó László utcája az itt lakott gazdáról, nevezték még Mágnás negyednek is, e név eredete előttem ismeretlen, ma mindkettőt ritkán használják. Az utca könyökénél nyílik az idetartozó (Domokos) Miki zug, valójában köz, ami a temető utcával köti össze. Az utca a Nagy kertig nyúlik ki, ahol egybefut a Kazinczy utcával és kis teret alkot.

Bartók Béla utca (zeneszerző 1881-1945) 1950 óta, előbbi hivatalos nevére nem tudtam ráakadni, pedig számtalan ottlakótól érdeklődtem. Népi neve János utca, a sápi református egyház anyakönyve szerint1886-ban özv. Kiss Elek Földes János utcai lakos köt házasságot. Az utca baloldalán van a kétágú -egyik mélyen benyúlik - Kertész zug az 1824-ben ideházasodott családról, akik Tetétlenen a Komáromi család udvarában szolgáltak.

Báthory utca (erdélyi fejedelmi család, legnevesebb tagja István 1533-1586 egyúttal lengyel király is) 1950-től népi neve Vig zug az 1738-ban Szoboszlóról beköltözött Végh családról, régebbi neve Karacs zug az egykor itt lakó családról, amely 1692-ben költözött be Karcagról, a Temető utca sarkán levő Karacs kuria ma orvosi lakás. Az utcakönyökben a múlt században kocsma volt, idejöttek össze a szabadságharc obsitosai, köztük Héti János költő.

Bem utca (József 1794-1850 lengyel származású honvéd tábornok) 1950 óta, népi neve Magospart, rövid falualji utca. 1950 és 1969 közt a falualján levő utcák is páros illetve páratlan számozásúak voltak, 1969-től folyamatos a számozásuk. Az előtte levő szabad térségben epült fel 1970-ben a Bisztró.

Béke utca 1910 és 1950 között Andrássy utca (Gyula gróf 1823-1890, a Kiegyezés utáni első miniszterelnök) a régi utcanév tábla még az utca végén levő Domokos portán látható. Népi neve Nagyfás utca a vele párhuzamos Kisfás utcától való megkülönböztetés miatt. Baloldalon az utca utolsó harmadában áll a Meggyesi ház. Jobboldalon az utca vége előtt a Meggyesi zug, az 1742-ben Micskéről beköltözött Medgyesi családról, a család debreceni ágából származott Ferenc szobrászművész, elődjük Pál I. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvari papja volt.

Bocskai utca (István 1557-1606 erdélyi fejedelem) az Újsoron, a műúton átnyúló egyoldalt kiépített utca. Az Újsori utcáknak 1950-ig nem volt nevük. Ebben az utcában vannak a falu legkisebb házai. Népi neve nem volt.

Csillag utca 1950-től. Népi neve Sárállás, nevéhez méltón állandó sárral.

Csokonai utca (Vitéz Mihály 1773-1805 költő) 1910 óta. Népi neve Biró Gáspár utcája, a két világháború közt Nagy János utcája név ragadt rá az ideköltözött boltosról, ugyancsak róla nevezték el az utca elején levő kis téren a kerekes kutat, az egykori Szabó kutat. A tér helyén a század elejéig szárazmalom volt. Az utca könyökénél jobboldalon két zug van, a Gyöngyvirág zug régebben Bene zug, az itt lakó és kertészkedő családról, a másik Pataki zug a Pataki családról.

Dankó Pista utca (cigányprímás 1858-1903) 1950-óta. Népi neve Cigánysor a faluban régen csak itt élő cigányokról, anyakönyvi bejegyzések már a XVIII. sz. közepén találhatók róluk, ma már a faluban szétszórva is laknak. Az Újsor felépítéséig falualja volt, de ma is egyoldali beépítésű, az itt levő vizesrét miatt zegzugos vonalban épült több helyen vizesgödrök tarkítják, van egy névtelen zug is. A közepén átjáró (köz) az Újfalusi utcáról az Újsori Somogyi Béla utcára, az út mentén a réten egy magányos kerítetlen cigányház áll.

Debreceni utca 1910-től 1937-ig Bocskai utca majd Herpay Gábor utca (Hajdú vm. főlevéltárnoka 1885-1946, ő írta meg Földes község történetét.) 1950-ig, ettől kb. 1958-ig Sztálin utca, s legújabban lett Debreceni utca, népi neve szintén ez, nevezik Debreceni kövesútnak is. "A Sárrét lecsapolásáig Földesre még hat ló húzta a szekeret míg innen Debrecen fele már kettő is elég volt.." írja Szücs Sándor a Néprajzi Értesírő 1942. évfolyamában a Sárréti népi építkezés című cikkében. Az utca elején jobboldalt az 1949-ben mozinak készült épületben takarmány-cseretelep van, mellette tojás és baromfi felvásárló, üveg és papírbolt, az ÁFÉSZ udvara mellett a babtista imaház. Baloldalon Vasműszaki bolt, Önkiszolgáló Fűszer és Csemegebolt és az ÁFÉSZ irodaháza, kijjebb az ÁFÉSZ terménydarálója. Az Eötvös utca torkolatával szemben volt az 1971-ben lebontott kocsmaépület, mellette a még előbb léebontott sütöde, a szemben levő üres téren volt az egykori malacvásár, mellette a Herbert féle kovácsműhely. Az utca derekán baloldalt az 1968-ra üzembehelyezett törpevízmű épülete és glóbusza, mellette a Budaházi kuriából átalakított modern péküzem üzlethelyiséggel.. Sajnos az igénybevételkor az itt levő rengeteg irat megsemmisült. Jobboldalon a Fürst Sándor utca sarkán az egykori Csótó, ma ÁFÉSZ Vegyesbolt, előtte a Csótó azelőtt Pércsi kúttal a bolt mellett vendéglő, szemben az úttesten egy vashíd van, kijjebb Gersényi asztalos mester műhelye egyben a Temetkezési Vállalat kirendeltsége. Említésre méltó még a Sólyom, azelőtt Zákány portán levő öreg nádfedeles egykori nemesi lakóház és a baloldalon majdnem az utca végén a 90-es években épült Kovács kuria

Dobó utca (István egri kapitány 1500?-1572) 1968-ban kapta a nevét azelőtt a Délisorhoz tartozó zug volt, Oláh zugként is hívják a Kolompár Oláh családról. 1950 után kezdték építeni a házakat a tanyákról beköltöztetettek számára. Molnár Lászlóék házáig tartott a zug a falualja felől. 1958-ig kapu volt a Temető utca felől, ekkor építették a járdát és nyitották meg az utcát a Balázsi és Oláh telkeken keresztül. Az utca közepén levő nagy hajlat az egykori Szaszara folyó medre, amely a temető bejárata előtt a Nagykerten át húzódott ki a faluból.

Dózsa György utca (az 1514-es paraszfelkelés vezére 1470-1514) 1910-től Verbőczi utca (István 1485-1541 a Dózsa felkelés utáni szigorú törvények megalkotója) ma is használt neve Rác utca a XVIII.század óta itt lakó Rácz családról, régi népi elnevezése Belső utca.  A Lippa falurész észak-déli tengelye. Több régi nádfedeles megörökítésre váró ház van az utcában a múlt század közepéről vagy még régebbről. Északi végén már a falun kívül a Széles vagy Szil kút, kijjebb a határban van a Szilköz és a Szilhalom, valószínű innen ered a neve, nem pedig a faluban lakó Széles családról, akik itt nem laktak a környéken.

Eötvös utca (Károly író 1842-1916) 1950-től, 1910-től Eötvös Károly utca, 1950 előtt csak a Petőfi utcáig tartott, ma a Debreceni utcáig, és ez a kis rész a Petőfi utcához tartozott. Népi neve Kiss László utcája, ma is így nevezik, de csak Mautlinger boltjától a falualjáig terjedő részét, az 1945 előtt baloldalon az utca végén lakó gazdáról. A Petőfi és Fürst Sándor utcák között jobboldalon levő náddal benőtt állóvíz a Pótrás elvágott része, szemben a Fürst Sándor utca sarkán Mautlinger egykori vegyeskereskedése, ma MÉH telep van az udvarán Mautlinger Ferenc vezetésével. Itt említem meg, hogy a felszabadulás előtti közel 300 zsidó lakosból kettő maradt Földesen, Mautlinger és Epstein Dávid egykori kovács az Újsoron. Jobb oldalon a Fürst Sándot és Úttörő utcák közt a Pótrás vize által közrezárt szigeten egy kerítetlen ház áll, fűzfákkal és bokrokkal egyetemben.

Északi sor 1969-től, előtte 1950-től Délisor. 1910-től faluszélig kifutó utcák neveit viselte. A falu északi szélén a Debreceni utcától a Sport utcáig húzódik. Több önálló népi elnevezése volt egyes részeinek. Völgyhát, a mai Vörösmarty utca és az Északi sorból a mai Cigány utcáig levő rész, itt a Debreceni utca és a Sallai utca közti részen levő egy sor házat 1928-30-ig építették Fax kölcsönnel, a község által kimért házhelyekre. Kertalja a Cigány és a Temető utca között, talán fel is lehetne eleveníteni a hosszú faluszéli utca kettévágásácal. Itt van a Király zug a hasonló nevű családról, amely Bagamérból került ide 1761-ben. A zug túloldalán levő öreg ház a Bene családé volt, míg a másik oldalt a sajtós Nagy család egykori sajtója (olajütője) volt majdnem a kertkapuval szemben. Malomalja a Temető utcától a Rákóczi utcáig az 1948-49-ben lebontott egykori Berger féle gőzmalomról, ami a régi és az új temető közt volt, ma itt van a két lakóházból álló Maloptelep. Itt a község leg északibb részén vab a Pandúr zug az itt lakó pandur Szabó családról, akiknak itt téglaégetőjük is volt, nevezik még Vince és Szőllősi zugnak is. A harmadik zug a zente Szabó nevet viseli az itt lakó családról. A fennmaradó utcarész neve Széles kút az itt levő ártézi kútról. Szemben a sportpálya, kijjebb a Rákóczi MGTSZ központi  műhelyei, kertészete kád- és strandfürdője. A Rákóczi és Dobó utca közt az egykori vályogvető gödrök helyén két nagy tó van, a Temető utca végén van az 1776-ban nyitott öreg tememtő, míg a Debreceni út mellet levő vályogvető gödröket a falu és a Nagykert között az egykori Liliom kútig nyárfákkal ültették be.

Fürst Sándor utca (kommunista vértanú 1903-1932) 1950 óta, azelőtt csak az Eötvös és a Zrínyi utcai közti rész volt beépítve, ami az Eötvös utcához tartozott és Mautlinger mellett a sakokban levő ház is. Népi neve Pótrás, vízállásos, nádassal, fűz- és nyárfákkal tarkított utca. A Csótó kút kifolyásánál télen nyáron nyíltvizű kacsaúsztató, balra egy nyárfás a kettő közt csak egy gyalogjáró töltése van. A József Attila utcával szem ben a sarkon fűzfával benőtt lapos terület. Az Eötvös utca sarkán balra szintén fűzfás. Az utca utolsó harmada csak jobbról van beépítve, balról szintén vizes, bokros és fűzfás rész.

Fűzfa utca a falu északkeleti szélén, 1910-1950-ig a Zrínyi utca része. Kocsordos a faluszéli legelő kb. egy méterrel alacsonyabban fekszik, az utca legelő felőli oldalán hatalmas fűzfák vannak, népi neve Fűzfásgát ritkábban használják, általában a Disznógáthoz számítják. Ebben az utcában élnek a régi Földesi család fiágon már kihalt maradékai, udvarukon egy 1860-es években épült gazdasági épület van.

Haladás utca A Bocskai-telep fő utcája, mindkét oldala beépített a telepre jellemző apró telkekkel. 1950 előtt utcanév nem volt egységeseg Bocskai-telep néven szerepelt.

Honvéd utca 1910-től. Népi neve Boros utca az utca északi részén baloldalon levő Boros kuria lakóiról. Boross Lajos segédlelkész építette, aki a múlt század második felében került Földesre. Az utca községháza és a jobboldalon levő köz közötti részét 1950-ben nyitották meg az egykor Kiss alezredes féle telekből. Addig a Hunyadi utcáról kezdődött, ahol a régi postaépület falán máig ott az utcanév tábla. Baloldalon az utca elején van a falu nyugati körzetének orvosi rendelője, ami 1970-71-ben épült, alapozásakor emberi csontokat találtak, ezek az 1776-ban felhagyott temető maradványai. Az utca közepén van a Pécsi zug, míg jobboldalon az előbb említett névtelen köz van.

Hősök tere 1926-tól, ekkor avatták fel az I. világháború hősi emlékművet a templomkertben, szemközt a községházával. 1910-26-ig Egyház tér, népi nevét nem ismerjük. 1969 óta a hivatalos utcanévjegyzékben nem szerepel mert az itteni épületeket az átfutó utcákhoz csatolták. A tér közponzi helyén van az emeletes községháza, amit 1927-ben kezdtek építeni, homlokzatán a község címere látható, az emeleti nagytermében a felszabadulás 25. évfordulójára rendezett kiállítás anyaga található, ami a község fejlődését mutatja be, a községháza homlokzati falán Zoltai Lajos emléktáblája van, aki itt született és a debreceni múzeum első igazgatója volt. Jobbra az egykori Kiss István alezredes féle kuria, régebben Szőllősy kuria áll, 1950-től 1960-ig szülőotthon, majd körzeti orvosi rendelő, 1970-től itt van az öregek napközi otthona is. Mellette az 1958-ban épült emeletes általános iskola, itt volt Karácsony Sándor szülőháza, aki 1891-ben született, író a debreceni egyetem tanára volt. A két világháború közt csendőrlaktanya, 1945-után rendőrség volt itt. A községházával szemben áll a református templom, a források szerint 1597-ben már van templom Földesen, 1713-ban kőtemplom épült, a torony külön volt építve. Az 1770-es bővítéskor emléksorokat helyeztek el a karzat deszkáira vésve a községi és az egyházi elöljáróság neveivel. 1830-ban nyerte mai alakját, ma park és rózsakert van az egykori templomkertben. Baloldalon a Lengyel kuria a múlt század közepén Berettyóújfaluban gazdatiszteskedő, Törökszentmiklósról idekerült családé, mellette a nagyon elhanyagolt kulturház, előbb 48-as olvasókör, a két világháború között Úri Kaszinó volt. A következő épület az egykori főjegyjői lak a község mindenkori főjegyzőjének lakása.

Hunyadi utca (János 1408-1456 törökverő hadvezér) 1910 óta.A község közepén a templomháta mögött nyílik. Népi neve Posta utca, még álla postaépület a honvéd utcára nyíló köz sarkán, itt nyílt meg először a postaügynökség, 1852-67-ig egyúttal kocsmaépület is volt, majd 1867-től postahivatallá szervezték át, ami kb. 1930-ig működött ezen a helyen, aztán a Sárállás bejárata mellé költözött át. Az utca vonalában folyt egykor a községet kettéválasztó Szaszara ér amelynek nádas partja az utca kanyarodása után a kertekben ma is látszik.

Jókai utca (Mór 1825-1904) rövid utca a falu lippai részén, népi neve Póliköz a múlt század negyvenes éveiben Diószegről idekerült újfalusi Paulexina asszonyról, ki előbb Domokosné majd megözvegyülve Szabóné lett, a Lengyel család ide nősült be és ebből a lengyel udvarból nyitották az 1950-es években az utca bal oldalán levő zugot, a zug mellett van a KTSZ egyik fodrászüzlete.

József Attila utca (1905-1935 költő) 1950 óta előtte 1910-től Baross Gábor utca (1818-1892 közlekedési miniszter) népi neve Gém utca a múlt század végén beköltözött kovácsmesterről. Szélesen elterülő, nyugodt, békés hangulatot keltő utca, több figyelemre méltó házzal, mint pl. Antós Antal, a tízpízes Karácsony és a busa Karacs család házai.

Kalapács utca 1950-től, előbb nem volt neve, a huszas években épült a Gúnárkert mellett, egyik oldala a régi falualja, másik az 1851-ben temetőnek felfogott, de pár év után felhagyott rerületre épült.

Kazinczy utca (Ferenc 1759-1831 író) 1910 óta, régi neve Sápi Géza utcája, az egykor itt lakó gazdáról. Jobboldalt az utca közepén van a Sápi kuria, itt lakott Sápi Gáspár 1848-49-es főbíró, aki a szabadságharc után a nagyváradi várban raboskodott, sírja a Nagytemetőben van: "E sírdomb fedi Néhai id. Sápy Gáspár és neje Nyirő Julianna hűlt porait... házasságban éltek tűrhető békességben 50 évet..." áll a sírkövén. Bal oldalon a Sápi Géza kútja nevű kerekes kútnál nyílik a Pengő zug. Pengő János 1775-ben nősült, mint Pércsi János szolgálója.

Keleti Fény utca 1950-től az Újfalu felé eső keleti falualja, előtte 1910-től a faluszélre kifutó utcák nevét viselte: Bethlen Gábor, Arany János, Petőfi. 1969-től a Petőfi utcához került vissza a legészakibb két ház. Népi nevéről nem tudok, a faluszéli "utcák"-nak általános nevük volt a falualja, mivel a község körkörösen a szélén is be van építve.

Kinizsi utca (Pál 14..-1494 hadvezér) 1910 óta, népi neve Cigány utca, a hagyomány szerint az utca végén a falu és a Liliom kút között táborozó vándorcigányokról. A Szabadság tér és a Báthory utca közi részt Sinigla utcának is nevezik, az egykori Sinigla házban ma pártház és MHSZ klub működik. Sinigla József a század elején Esztárról került Földesre. Ebben az utcában lakik Domokos Józsefné Jenei Róza, aki tudomásom szerint a falu egyetlen még ma működő szövőszékén dolgozik.

Kisfaludy utca (Sándor 1772-1844 költő) 1950 óta, az I. világháború után létesült az egykori temető területén a Magasparton, népi neve Magosparti újsor, másik szintén közhasználatú neve Zsidó temető, az itt levő ma már használaton kívüli zsidó temetőről, utvaképe szegányes, építési tilalom alatt áll. A KTSZ rakterülete és a zsidó temető közti közön a Gulyaházhoz jutunk.  

Kisköz utca 1959 óta, 1950-től Kisköz néven szerepelt, népi neve Nagyköz. A Petőfi és az Arany János utcát köti össze hasonlóan a vele párhuzamos Nagyköz utcával. A két utca nevét 1950-ben adminisztrációs hiba folytán felcserélték és 1969-ben az új utca- és házszámtáblák kiadásakor sem javították ki a tévedést. Bal oldalon van a Katona zug, az itt lakó Katona családról, elődei Kenderesről kerültek ide a XVII.sz. elején.

Kiss Ernő utca (1799-1849 honvédtábornok, aradi vértanú) 1950 óta, azelőtt mint a Bocskai-telep részének, önálló neve nem volt. Az Újsor falu felé eső rövid egyoldalas utcája.

Kossuth Lajos utca (1802-1894 kormányzó) 1950 óta, 1910 és 1950 között Papp Elek utca (1858-1946) aki a község országgyűlési képviselője volt, azt tartja róla a szólás-mondás, hogy 6 éves képviselősége alatt csak annyit szólt az Országházban, "Csukják be kérem az ablakokat, mert huzat van!" Népi neve Koroknai Gergely utcája, aki a század elején volt főbíró és az ő idejében kaptak hivatalos nevet a földesi utcák. 1757-ben költözött be az elődje György Sápról. Az utca külső részét Kádár utcának is nevezik az 1718-ban Szoboszlóról ideköltözött családról, míg a belső végét Móric utcának hívják, - ezen a részen van a Sárállás vizének kifolyása - az itt kocsmát is tartó zsidó boltosról. Baloldalt az utca közepe táján van a Kis zug az itt lakó Kiss családról nevezve, jobboldalon a Csokonai utca sarkán a Szabó kút, újabban Nagy János kútja néven emlegetett kerekeskút van, előbb ártézi volt, de kis vízhozama miatt átalakították, majd a törpevízmű létesítése után lezárták. Az itt levő kis téren szárazmalom volt, leszerelése után egy öregasszony lakott itt, akivel sokszor tréfát űztek a vásott kölykök, vizet vezettek be a lakásába, felgyújtották a firhangját. 1910 és 1950 közt a mai Vörös Hadsereg utca volt a Kossuth Lajos utca.

Kölcsey utca (Ferenc 1790-1838) költő) 1950 óta, két házból álló rövid utca a Debreceni utcából nyílik. 1910-től a Bocskai utca, 1936-tól a Herpay Gábor utca része volt. Népi neve Karacs köz az 1970-ig itt lakott családról, előbb Kulcsár köz volt az 1810 ben Furtáról beköltözött és 1894-ben kihalt családról. Jobboldalán húzódik végég egy mély vízlevezető árok, amely a Debreceni utcán levő vashíd alatt átfolyik és a Csótó kút lefolyásához csatlakozoik.

Lenin utca 1950 óta, 1910-től Deák Ferenc utca (1803-1873 politikus, a kiegyezés vezéralakja) Népi név Temető utca, az utca végén 1776-ban megnyitott temetőről, a református egyház anyakönyve  már 1780-ban említi a Temető utcai Nagy Jánost. Az utca elejét a Báthory utcáig kövezték 1960-ban. Az utca baloldalának elején épül az új ÁFÉSZ áruház, majd sorban egymás mellett a püspökladányi bútoráruház kirendeltsége, a hártartási kisgépkölcsönző és ruhatisztító, végül a Papp Albert iskola. Papp Albert a 48-49-es szabadságharcban honvédfőhadnagy, később községi segédjegyző, Debrecenből került Földesre, az ő alapítása ez az iskola, ma napközi otthon. Kijjebb a Báthory utcával szemben egy vegyesbolt van, majd a Széchenyi utca bejáratánál levő kis téren a Veres kút, itt volt Veres Sándor szárazmalma, végül az utca vége előtt a Balázs zug, ahol a mestergerenda tanúsága szerint 1748-ban épült ház áll, ma már átalakították a tetőszerkezetét.  Jobboldalon az utca elején a Vegyibolt, mellette a Tejfeldolgozó üzem áll, kijjebb volt az 1958-ban lebontott és a múlt század második felében épült zsidótemplom. 1828-ban még két zsidó család élt, 1839-ben 162 fő, míg 1944 előtt már közel 300 fő élt Földesen, ma már csak egy fő él itt állandóan. A Báthory utca sarkán álló Karacs kuria ma orvosi lakás. A Veres kútnál lakott Bene József "feltaláló" és régiséggyűjtő, még a Domokos zugon erről egy régi nádtetős ház figyelemreméltó. Az utca elejétől a Veres kútig szép virágoskert van a befedett vízlevezető árok felett.

Magaspart utca 1969-től, 1950-től Vorosilov utca. Népi neve Magospart, azelőtt Hatháznak hívták, az I. világháborút követőleg épült ki teljesen, egy mély kátyús út vezetett a Gúnárkert kapujáig. 1937-ben építették itt az átmenő műútat, ami a Gúnárkertet is kettévágta, a felavatás alkalmából Berettyóújfalu közönsége köszöntőt adott ki Földes község részére, ami ismerteti az ottani szolgáltatási lehetőségeket is.

Mező utca 1950 óta, 1910-től Petőfi utca.A Petőfi utcáról a falualjára nyíló köz, a község széle egyedül itt nincs beépítve, a Disznógátról ide benyúló sártenger miatt. Népi neve Kemecsi köz az itt lakó kemecsi családról, nevezik még Kis köznek is.

Mozi utca 1969-től. A Bocskai-telep felépítésekor nyitottak egy keskeny átjárót a jegyzőkerten át a gyalogosok részére. Népi neve Csók utca. Majd a Wéber-kertben felépült mozi megnyitása után kiszélesítették és házhelyeket osztottak ki. Az Árpád Filmszínház falán emléktábla hirdeti: "Készült 1956. évben a község lakossága áldozatkészségéből." Baloldalt az utca közepén nyitották meg 1967-ben az addig a Szabadság téren levő piacot, amelyhez kövezett utat is építettek. Nyitvatartási ideje kedden és vasárnap a reggeli órákban.

Nagyköz utca 1969-től, 1950-től Nagyköz régi neve Kisköz. A Petőfi utca sarkán egy jó állapotban levő nádtetős lakóépület áll.

Nap utca 1950-től, népi neve Sárállás, a csillag utca sarkán mintegy 200 négyszölölnyi pocsolyás gödör, kifolyása a Kossuth utcán vezet a Rákóczi utcára, onnan a kertek alatt a falualji vizesgödrökig. Jobboldalt az utcában van a Beke zug, 1891-ben szerepel az anyakönyvben, az itt lakó Beke családról.

Nép utca 1950-től, népi neve János utca, az elágazó déli részéből lett a Nép utca, ezt a részét Cibere-gátnak is hívták. Az utcában három zug van, baloldalon az első Sárközi zug az 1830 után ideköltözött családról, a második a Tiszai zug, míg a harmadik szemben vele a Gál zug, a hasonló nevű családokról.

Petőfi utca (Sándor 1823-1849 költő) 1910-től. 1950 előtt a Debreceni utcáig kinyúlott, ma az Eötvös utcától kezdődik. Népi neve Hajnal utca a falu keleti részén fekszik, a felkelő nap végigpásztázza akadálytalanul az utcát, valószínű többszáz éves lehet, de írásos nyomot sehol sem találtam. Jobboldalán az utca közepe táján nyílik a Bona zug, más néven a csacsis Nyirő zug az ugyanolyan nevű családokról.

Piac utca 1969 óta.1950-től Duclos utca a mai Új utcával együtt, népi neve Újház utca, nagyrészt a faluszélén van az Újsorral szemben, csak az Ady Endre utcára kifutó része kétoldali beépítésű, ennek a résznek a népi neve Malomzug, a kb. 1920-ban lebontott Szőllősy féle gőzmalomról, ma is van egy zug az egykori Malomzug fenekénél, szemben pedig a Malom kút, kis vízhozamú, nehezen megtalálható ártézi kút. Az újsorral szembeni része teljes egészében 1945 után épült, nagyjából típusházakkal, egyetlen kis nádtetős épület volt régen, a kosárkötő Szekrényesi bácsié.

Posta utca 1950 óta. Népi neve Kállai zug volt, a posta 1949 óta van a Kállay Kuriában, ezen a telken szárazmalom is volt a századfordulóig. A Posta előtti tér volt a hajdani malacvásártér, ma is így emlegetik Malacvásár, itt 1968-ban kis liget volt, de kivágták és csak 1972-ben került sor parkosításra. A"Püspökladány és Vidéke" írta 1937-ben, hogy hársfaligetet létesítenek a Bocskai utcai volt sertéspiacon.

Rákóczi utca (II. Ferenc 1676-1735 fejedelem) 1910 óta. Népi neve Kisfás utca, megkülönböztetve a vele párhuzamos Nagyfás utcától. Hívják még, ma már gyakrabban Tetétleni kövesútnak, az utcát az 1880-as évek végén kövezték. Jobboldalon az utca elején az 1958-ban épült emeletes iskola, Karácsony Sándor szülőháza helyén, mellette az egészségház, volt Kiss alezredes, régebben Szőllősy féle kuria.A Honvéd utca sarkán - amit 1950-ben nyitottak meg a Rákóczi utca felől - a községi tanács bölcsődéje van a Karacs János féle házban, kijjebb a Kállay alapítványi II. óvoda, majd a Szilágyi zug következik, használatos még a Körtösi zug (a Körtvélyesi családról) és a tánci Jenei zug elnevezés is. Még a Táncsics utca előtt van az ÁFÉSZ vegyesboltja és a kocsmája, egy épületben. A Daráló zuggal szemben van a Körtvélyesi és a Ványi kuria, és már kívül a falun a Sporttelep és mellette a liget felé a gázcseretelep. Baloldalon a községházához építve az 1971-ben átadott községi könyvtár, a Szilágyi zuggal szemben áll a Karácsony kuria, míg az utca utolsó harmadában nyílik a hosszasan benyúló Meggyesi zug, másik ismert neve Darálózug, majd szemben a Ványi kuriával Jámbor István 1969-ben meghalt tsz elnök lakása, aki a szövetkezeti mozgalom legkövetkezetesebb képviselője volt Földesen és a Rákóczi MGTSZ-t országos hírnévre emelte.

Sallai utca (Imre 1897-1932 kommunista vértanú) 1950 óta, 1910-től Kállay László utca (1818-1901 nagybirtokos, alapítványtevő), népi neve Úri utca, újabb népi neve Óvoda utca. Jobboldalt az utca elején az Áfész ruhásboltja van, a Kinizsi utca kezdeténél szemben volt a gépész Nagy Imre zugja. Az utca közepén a Kállay alapítványi épületek, amiben 1960-ig iskola és a mai napig óvoda is van, a volt iskolaépület falán tábla hirdeti Kállay László Alapítványa. 1896-ban kelt végrendeletében a községre hagyta közel 500 holdnyi vagyonát és belső telkeit, óvodák, iskola és szegény menház céljára. Hálátlanság volt a község részéről az utcája elkeresztelése. Az utca baloldalán az óvodával szemben a Matolcsy dr-ok egykori kuriája, az utca baloldalán több régi nádtetős ház áll, amit érdemes fényképen is megörökíteni.

Sarló utca 1950-től. Népi neve Kasza köz, másik használatos neve mester Kiss Imre köze. Ezzel az utcával történt a szóbeszéd szerint, 1950-ben a névadáskoz érdeklődött a hivatalos közeg mi a neve az utcának és azt a választ kapta Kaszaköz, micsoda név az a Kasza háborodott fel a közeg, legyen Sarló utca, így kapta a mai nevét.

Ságvári utca (Endre 1913-1944 kommunista vértanú) 1950 óta. Népi neve Gúnárkerti dülő, Csordajárás. Faluszéli házsor a Gúnárkerttel szemben zegzugos vonalvezetésű, a Zsidótemetőig nyúlik. A faluszéle és a Gúnárkert közt mintegy 50 m széles és egy félméteres völgy húzódik, és közvetlen a Gúnárkert mellett egy vízlevezető csatorna.

Somogyi Béla utca 1868-1920 újságíró a fehérterror áldozata) 1950 óta, az Újsoron levő rövid utca a Haladás utca derekán.

Sport utca 1950 óta. Népi neve Nagyvásártér vagy csak Vásártér, régebbi neve szélső utca, hosszasan elnyúlik a falu szélén a bárándi és tetétleni kövesút között. Északi részén ahol ma vizesgödrök vannak szélmalom állt a századfordulóig. Vásártartási jogot 1891-ben szerzett a község, a lippai temetőtől északra a községgel szemben tartották az országos kirakodó vásárokat az 1950-es évekig, ilyenkor ünnep volt a fiatalság számára: körhinta, szerencsejátékok, zsákbamacska, céllövölde, s a fiúk számára az ivászat, ami legtöbbször verekedéssel végződött, a lippai és a képháti fiúk között, husángnak valót találtak a temetőben.

Szabadság tér 1910 óta. 1969 óta az utcanévjegyzékben nem szerepel, az itteni házak az innen kifutó utcákhoz tartoznak. Népi neve piac, Piactér, ritkábban Főtér. A heti piacok itt zajlottak le, a mai terményraktár előtt árulták a szemesterményeket, a Nagyfogadó előtt a különféle tejtermékeket, tojást baromfit, zöldségfélét. A tér központi helyén fekszik az 1951-ben alakult KTSZ szolgáltatóháza, az Újfalui utcára nyíló szárnyában az 1969-ben létrehozott zsebkésüzem működik. A szolgáltatórészben, fényképész, férfi- női szabó és fodrász, kozmetikus, és tv- rádiószerelő működik, azonkívül asztalos, bádogos, lakatos, gumijavító részleg van az udvarban és építőrészleg áll a lakosság rendelkezésére.A Ktsz mellett van az 1971-ben átadott gyógyszertár és fogorvosi rendelő, az emeleten orvosi és gyógyszertári lakásokkal. Az első gyógyszertár 1860 körül létesült "Isteni Gondviselés" néven. Az új gyógyszertár építése alatt a régi a községháza földszinti termében volt elhelyezve. A tér nyugati oldalán volt az 1969-ben lebontott Nagyfogadó vendéglő, táncterem is volt benne, ide tervezték az új kultúrházat, takarékszövetkezetet és Áfész üzletházat, de Jámbor István tsz-elnök halála után nem lett belőle semmi, jelenleg csak a boltíves pince maradt ott, várva türelmesen mi lesz a sorsa. Az 50-es években fásították a tér itteni részét, de jó tíz év után úttest került ide és virágoskert. Az északi oldalon helyezkedik el az 1968-ban épült Rákóczi étterem. A Sallai és a Debreceni utca sarkán áll a Vas- Műszaki bolt. Végül a keleti oldalon a takarmánycseretelep és mellette az iskola napközijének az étterme és konyhája. A tér közepén van az autóbusz állomás, ahová öt irányból futnak be az autóbuszok. A Ktsz előtt állt a ma Wéber féle kertben látható Szabadságzászló talapzata, melyet 1948. március 15-én állított ünnepség keretében a község lakossága; ebből az alkalomból a Földesi 48-as Ifjúsági Bizottság Emlékműsort adott ki, amiben fellelhető 48-as honvédek utódaikban élő emlékezéseit is közreadták.

Széchenyi utca (István gróf 1791-1860 reformpolitikus) 1910-től, 1950-ig a mai Táncsics utca is hozzátartozott, jelenleg a Veres kúttól kezdődik. Népi neve Balásházy János utcája, az 1828-tól Földesen lakó családról, ez a János nem azonos a mezőgazdásszal, hanem a múlt század végén élt adószedő az akiről az utcát nevezik. Újabban könyvelő utcájaként is hívják az 1971-ben elhunyt Ambrus Gézáról aki az utolsó földesen lakó Balásházy veje volt. Az utca jobboldalán szép nyárfasor húzódik végig, s ugyancsak jobboldalon áll a nagyon elhanyagolt Balásházy kuria. Végül a nyárfasor alatt vezet egy egyre mélyülő vizesárok, ami a Rákóczi étteremtől vezeti ki a vizet a falualjáig.

Táncsics utca  (1799-1884 író politikus) 1910-től 1950-ig a Széchenyi utca része. Az utca jobboldalán két zug is volt, amelyik a Nagyfás utcával volt szemben beépítették, míg a hosszabb a Pécsi köz (zug) az utca utolsó harmadában nyílik, másik ismert neve Gyár utca, szóbeszéd szerint az itt született sok gyermekről.

Új utca Az újfalui útról nyílik, 1950-ig zug volt, népi neve több is ismeretes: Jenei, Mike és a legújabb Virág zug az itt lakó Virág tanítóról. 1910-től a Bethlen Gábor utcához tartozott, 1950-től Duclos utca a mai Piac utcával együtt, végül 1969-től Új utca lett, mint utcát nevezték Újtelepnek is.

Újfalui utca 1969 óta, 1910-ben Bethlen Gábor utca (1580-1629) erdélyi fejedelem) 1950-ben Rákosi Mátyás utca lett. Népi neve Újfalusi utca, mert a Berettyóújfalu-i út mentén épült, Újfalusi kövesútnak is hívják. Az egyik adatszolgáltató a Bethlen utca nevet úgy magyarázta, hogy azért hívták így, mert erre járta a Betlehemesek, érdekes jelenség ahogy a népnyelv a számára ismeretlen névnek hogy igyekszik értelmet keresni. Az utca elején a jobboldalon még az Új utca előtt az egykori 13-as számú telken lakott Balásházy János (1797-1857) neves mezőgazdász, több gazdászattal foglalkozó könyv írója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az utca utolsó harmadában nyíló kis közön a Cigánysorra jutunk, erre jártak a földesiek a mankón keresztül a sápi vasútállomásra gyalog, amíg nem volt autóbuszjárat. Ugyancsak jobboldalon a köztől harmadik telken az egykori 62. szám alatt állott Zoltai Lajos szülőháza (1861-1939) a debreceni múzeum első igazgatója volt, rengeteg helytörténeti jellegű munkát írt. Sőregi János írja Zoltai Lajos élete és működése című munkájában újságíró koráról: "Hűségesen figyelte szülőfalujának eseményeit és azokról lapjában részletesen beszámolt. Írásait neve kezdő- vagy végződő betűivel jelezte, s néha 'Gyepáros', 'Csatlatkúti' vagy 'Földesi' álnevet használt." A két előbbi a földesi határban előforduló helynév. A községháza falán levő emléktáblán Zoltai születési éve tévesen (1861 helyett 1881) van feltüntetve. "Zoltai Lajos 1881.VII.16-1939.VIII.29. Történész, néprajz- és régészkutató, a Déri Múzeum igazgatója emlékét hirdeti ez a tábla szülőfalujában. Halála 30. évfordulóján. Déri Múzeum." Az utca végén az 1971-ben elkészült vágóhíd áll. Baloldalon az utca elején a Ktsz bejáratával szemben az Áfész hentesüzlete, az utca közepé nyílik a Csók utca nevű köz, amit 1925 után az Arany János utcai Kristóf kút létesítése után nyitottak, hogy az  itteni lakosok is könnyen elérjék a jó ivóvizet. A területet Pálfi pénzügyi tanácsos adta, mivel itt volt a vegyesboltja és ez az átjáró az ő forgalmát is növelte. Olyan keskeny, hogy két ember nem tud csók nélkül egymás mellett elmenni.

Úttörő utca 1950-ben kapta a nevét előtte az Eötvös utcához tartozott, egyik oldalán beépített kis utca a Pótráson.

Vöröshadsereg utca, a község leghosszabb utcája, 1950 előtt Kossuth Lajos utca ekkor az egykori Papp Elek utca kapta e nevet. Népi neve Nagy utca, néha Bárándi út és a Bárándi kövesút nevet is használják. A faluból kinyúló lippai temetővel és a volt Nagyvásártérrel szembeni részét Temetősornak hívják. Az utca elején jobboldalon a lebontott Nagyfogadó mellett áll a Rákóczi Mgtsz emeletes irodaháza 1968-ban épült, földszintjén a tsz zöldségesboltja, az udvarban levő emeletes, eredetileg magtárépület földszintjén "tésztagyár" üzemel 1968 óta, az emeleten 1968-1970-ig műanyaggyár működött a tsz keretében. A tsz székház és a református templom között az általános iskola két tanterme és tanítói lakás áll. Tovább a községházán túl a Földes és Vidéke Takarékszövetkezet 1972-ben átadott modern épülete áll, azelőtt a két telekkel arrább levő öreg épületben működött 1958-tól az alakulásától fogva. A Sárállás bejárata mellett működött két évtizeden keresztül a postahivatal, ami 1949-ben került a Posta utcába. Szemben a Gúnárkerti bejáróval Vegyesbolt és Italbolt működik az Áfész kezelésében. Baloldalon az utca elején a Gyógyszertár mellett áll a református parókia, ami a század első negyedében nyerte el mai formáját. Mellette az öreg iskola épülete van, az emeletes iskola megépültéig itt volt az igazgatói iroda. Herpay Gábor szerint az első iskola Földesen 1660 körül épülhetett, minden valószínűség szerint ezen a telken. Tovább a Hősök terénél már ismertetett Lengyel kuria, Kultúrház és a volt főjegyzői lak. A Mozi utca sarkán átellenben a Községházával az 1956-ban épült Árpád Filmszínház. Mellette az egykori Wéber kert, a század elején Kassáról idekerült orvos telepítette, valóságos kis arborétum, a közepén áll a Szabadságtérről áttelepített országzászló talapzata, gyermekjátszótér és az 1971-ben létesített Mhsz lőpavilon van a kertben. A régi Takarékszövetkezettel szemben nyílik a porcsalmi Nagy zug, két rövid ágra oszlik, több neve is használatos így Török zug, Wéber zug, Kóti zug, az itt lakott családokról. A Sárállás bejáratával szemben az egykori Tisza kuria a századfordulón Püspökladányból  idenősült családról, ma a Lenin Mgtsz központja. A Gúnárkert bejáratánál levő ártézi kút Hollender kútja, vagy Gúnárkerti kút néven ismeretes. Az utca vége átnyúlik a műúton. 1944 október 9-én ezen az úton vonult be először Báránd felől  szovjet egység, ezért kapta e nevet.

Vörösmarty utca (1800-1855) költő) 1950-től, 1910-től Eötvös és Baross utcához tartozott. A Debreceni utcától jobbra levő falualja. Népi neve Völgyhát. A Debreceni és a József Attila utca közt középen van a Biró Gáspár zugja, jelenleg kerítéssel el van zárva. Ebben a zugban volt az utolsó működő szárazmalom, Karacs Imréé volt és az I. világháború után bontották le.

Zrínyi utca (Miklós 1620-1664 költő, hadvezér) 1910 óta, 1950-től a Fűzfa utca kivált. Népi neve a falualján levő résznek disznógát, a Szabó Géza kúttól - ami az utca közepén van - Budaházi utcának,  akiknek itt van a jobboldalon az udvarházuk, de Szabó Géza utcájának is nevezik, baloldalon középen gépész Szabó László mellett a telkéből egy téglával kirakott átjárót vágtak az Eötvös utcára, hogy a folyóskutat rövidebb úton érhessék el, a törpevízmű létesítése után már alig használják. A Disznógáti rész közepén van a Kiss Gábor zug.

Közkutak

A községben 1894-ben fúrták az első ártézi kutat, ezek száma 1950-ig 9-re emelkedett, azelőtt ásott kutak elégítették ki a lakosság vízigényét, amik a fertőzés melegágyai voltak. Összesen 12 közkút volt a század első felében a fennmaradó 3 kerekeskút volt. Az ártézi kutak közül háromnak volt nagyobb vízhozama, úgymint a Pércsi, a Szabó Géza, a Széles, közepes vízhozamú volt a Kristóf, a Veres, a Községházai, a Gúnárkerti kút, míg kisvízhozamú a Kismalom és az Egészségházi kút, kerekeskút a Szabó, a Sápi Géza és a Koroknai kút, idesorolom még a községen kívül levő ásott kutat, Liliomkút (gémeskút). A Koroknai és a Liliomkut még 1945 előtt megszűnt. A többi kút fokozatosan 1968-tól a törpevízmű üzembehelyezésétől szünteti meg működését, az ártézi kutakat nem takarítják és így eliszaposodnak, üzemzavar esetén a község lakossága víz nélkül marad, mert ma már csak a Szabó Géza, a Kristóf és a Gúnárkerti kút  működik. A közkutak mindegyikének közhasználatú neve van, általában a közelükben lakó családokról, ritkábban valamely intézményről, míg a Széles vagy Szilkút esetében pontosan nem tudom, a Liliomkút esetében meg csak feltevésekre támaszkodhatunk. Ezek a kutak hosszú évtizedeken keresztül a társadalmi életben is szerepet játszottak, itt ismerkedtek a fiatalok, sokszor egész társaság gyűlt össze esténként, az idősebbek itt cserélték ki egymással híreiket, mivel nagy területről 1-1,5 km távolságról is jártak egy-egy kúthoz

Kristóf kút az Arany János utcán ritkábban Jámbor és Csuha kút néven is hívják.(ártézi)

Szabó Géza kút a Zrínyi utcán. (ártézi)

Csótó kút régebben Pércsi kútnak nevezték, a Debreceni utcán 1972 nyarán elapadt. (ártézi)

Veres kút a Veress család egykori szárazmalma helyén fúrták.1971-ben beszüntette működését a Széchenyi és a Lenin utca találkozásánál. (ártézi)

Széles kút a Dózsa György utca végén a falu alatt, Szilkút, kb. 500 m-re van a Szilköz határrész és a Szilhalom, 1972 őszén elapadt. (ártézi)

Koroknai kút a Bem utcán még 1945 előtt megszűnt. (kerekes)

Kismalom kút az egykor Szőllősi féle gőzmalom mellett a Piac utcán (ártézi)

Liliom kút a Nagykert kapujánál a parton, ahol a Sallai és a Debreceni utcánál kifutó szekérút találkozott. Még 1945 előtt megszűnt. (gémes)

Községházi kút a Mozi utca bejáratával szemben a Községháza mellett, 1969-ben apadt el.(ártézi)

Hollender kútja ritkábban Gúnárkerti kút, a Vöröshadsereg utcán a Gúnárkert bejáratával szemben. (ártézi)

Nagy János kútja a Kossuth és a Csokonai utca sarkán, a helyén szárazmalom volt, az I.világháború előtt Szabó kút, Nagy János a világháború után költözött oda és üzlete is volt ott. (előbb ártézi majd kerekes)

Sápi Géza kútja a Kazinczy utca sarkán a Pengő zug bejáratánál. (kerekes)

Egészségházi kút a legújabb ártézi kút 1946-ban fúrták, a Rákóczi utcán a községházzal szemben, az egészségház mellett, ahol egyúttal tisztasági fürdőt is létesítettek 1970-ben eliszaposodott.

Patakok vizes területek

Szaszara kiszáradt folyómeder a község közepén a templom és az emeletes iskola mellett, évszázadokon keresztül ez választotta ketté a községet.

Dancsér kiszáradt meder a Debreceni és a Sallai utca között (Nincs összefüggésben a század első negyedében Hortról beköltözött családdal, akik a Sallai utcán laknak.)

A Pótrás és Sárállás a község részeknél már ismertetve voltak.

Van ezeken kívül több név nélküli vízlevezető csatorna a község területén.

Névvel jelölt kertek házak

Wéber kert, Jenei kert, Templomkert, Gulyaház, Nagyfogadó, Kaszinó, Kállai óvoda, Papp Albert iskola, Boros ház, Egri kocsmája, Tisza udvar.         

Melléklet

Az 1950. június 14-én életbelépett utcanévváltozások

Földes község elöljárósága.

Földes község utcanévsora

Régi neve:	Új neve:
Bethlen	Rákosi Mátyás
Arany János	Arany János
Nagyköz	Kisköz
Kisköz	Nagyköz
Ahol a posta van	Posta
Petőfi u.	Petőfi
Petőfi u. a legelőre nyíló utca	Mező
Zrínyi	Zrínyi
Bethlen u. végén a faluvége	Keletifény
Zrínyi  külső része (Martonék alatt)	Fűzfa
Eötvös	Eötvös
Eötvös nyíló utca	Úttörő
Herpay utcáról nyíló árokmenti utca	Fürts Sándor
Baross	József Attila
Völgyháton a debreceni út jobboldala	Vörösmarty
Herpay	Sztálin
Herpay baloldal	Délisor
Kállay	Sallay
Kállayt és Herpayt összekötő zug	Kölcsey
Kinizsi	Kinizsi
Kazinczy	Kazinczy
Deák Ferenc	Lenin
Báthory	Bacsó Béla
Deák Ferencet és Kazinczyt összekötő	Báthory
Posta	Hunyadi
Honvéd	Honvéd
Deák Ferenc (Széchenyi)	Széchenyi
Szabadság tér	Szabadság tér
Rákóczi	Rákóczi
Rákóczi jobboldal	Táncsics
Andrássy	Béke
Papp Elek	Kossuth
Papp Elek utcából Ifj.Nagy Jánostól	Csokonay
Csokonay utcáról felnyíló	Sarló
Verbőczy	Dózsa György
Vásártér	Sport
Póliköz	Jókai
Sárállás	Csillag
Kossuth	Vörös Hadsereg
Hősök tere	Hősök tere
Ferenc József	Ady Endre
János	Bartók Béla
Magaspart	Ságvári
János második utca	Nép
Műúton levő házsor	Vorosilov
Zsidótemető melletti kis utca	Kalapács
Bocskay telep széle műútról	Bocskay
Bocskay telep belső középutca	Haladás
Cigánysor	Dankó Pista
Bocskay telepről a Bethlen utca felé	Somogyi Béla
Bocskay telep széle	Kiss Ernő

Ha végigtekintünk az utcanévsoron az az érzése támad az embernek, hogy nem elég körültekintően végezték el a névváltoztatást, több utcát az addig használatos hivatalos neve helyett körülírtak pl. "Rákóczi u. jobboldal" az addigi neve Széchenyi utca. Ezt erősítik meg az adatgyűjtésem során lejegyzet adatok is, a Kis- és Nagyköz felcserélése, a falu északi részének Délisor elnevezése, a Báthory utca nevének az átcserélése. Az egyik adatszolgáltató szerint, aki az utcaneveket rendezte a Báthory utcában lakott és miután elköltözött a másik utcába, az utca nevét is magával vitte.

36.

Közterületek nevei 1972-ig.

Hivatalos neve	Régi hivatalos neve	Népi nevei és benne a zugok
Ady Endre 1950	Ferenc József 1910	Sápi út, Sápi Kövesút
Arany János 1910		Középső u. Közép u.Rájkmann u.Rákmány u.
		Harmati-Pápa zug
		Vig zug
		Semsi zug
		Bojtor-Semsi zug
Bacsó Béla 1950	Báthory 1910	Szabó László u., Mágnás negyed
		Miki zug (köz)
Bartók Béla 1950		János utca
		Kertész-Tóth zug
Báthory 1950	Kinizsi 1910	Virágos Vig zug, Karacs zug
Bem 1950		Magaspart
Béke 1950	Andrássy 1910	Nagyfás utca
		Meggyesi zug
Bocskai 1950	Bocskai telep	Újsor
Csillag 1950		Sárállás
		Beke zug
Csokonai 1910		Biró Gáspár utcája, Nagy János utcája
		Bene-Gyöngyvirág-Győrfi zug
		Pataki-Biró zug
Dankó Pista 1950		Cigánysor, Szúnyogvár
Debreceni 1958	Sztálin 1950	Debreceni u.
	Herpay Gábor 1937
	Bocskai 1910
Dobó1969	Déli sor 1950	Oláh zug
Dózsa György 1950	Verbőczi 1910	Rác u. Belső u.
Eötvös 1950	Eötvös Károly1910	Kiss László utcája
Északi sor 1969	Déli sor 1950	Völgyhát, Kertalja, Malomalja, Széles kút
		Király zug
		Vince- Szőllősi- Pandúr Szabó zug
		Zente Szabó zug
Fürst Sándor 1950	Eötvös K. 1910	Pótrás, Bürökgát
Fűzfa 1950	Zrínyi 1910	Fűzfásgát, Disznógát
Haladás 1950	Bocskai-telep	Újsor
Honvéd 1910		Boros u.
		Pécsi zug
		Névtelen köz
Hősök tere 1926	Egyház tér 1910
Hunyadi 1910		Posta zug
Jókai		Póliköz
		Névtelen zug
József Attila 1950	Baross 1910	Gém utca
Kalapács 1950
Kazinczy 1910		Sápi Géza utcája
		Pengő zug
Keleti Fény 1950
Kinizsi 1910		Cigány utca, Sinigla utca
Kisfaludy 1950		Zsidótemető, Magasparti újsor
		Névtelen köz
Kisköz 1950		Nagyköz
		Katona zug
Kiss Ernő 1950	Bocskai-telep	Újsor
Kossuth Lajos 1950	Papp Elek 1910	Kádár u. Móric u. Koroknai Gergely utcája
		Kis Berti zugja
Kölcsey 1950	Herpay G. 1937	Karacs zug, Kulcsár zug
	Bocskai 1910
Lenin 1950	Deák Ferenc 1910	Temető utca, Balázs zug
Magaspart 1969	Vorosilov 1950	Magaspart, Hatház
Mező 1950	Petőfi 1910	Kisköz, Kemecsi zug
Mozi 1969		Csók utca
Nagyköz 1950		Kisköz
Nap		Sárállás
		Vig zug
Nép 1950		János utca, Cibere gát
		Sárközi- Fazekas-Kemecsi zug
		Tiszai- Gyöngyösi zug
		Gál- Karmazsin zug
Petőfi 1910		Hajnal utca
		Bona- Nyirő zug
Piac 1969	Duclos	Malom zug
		Névtelen zug
		Névtelen zug
Posta 1950		Kállai zug, Malacvásár
Rákóczi 1910		Kisfás utca, Tetétleni kövesút
		Szilágyi-Körtösi-Tánci Jenei zug
		Meggyesi-Daráló-Malom zug
Ságvári 1950		Gúnárkerti dülő, Csordajárás
Sallai 1950	Kállay László 1910	Kállai- Úri- Óvoda utca
Sarló 1950		Mester Kiss Imre köze, Kasza köz
Somogyi Béla 1950	Bocskai telep	Újsor
Sport		Nagyvásártér, Vásártér, Szélső utca
Szabadság tér 1910-1969		Főtér, Piac
Széchenyi 1910		Balásházi János utcája, Könyvelő utcája
Táncsics 1950	Széchenyi 1910	Boros utca
		Pécsi zug, Gyár utca
Új utca 1969	Duclos	Jenei-Virág-Mike zug
	Bethlen Gábor 1910
Újfalui 1963	Rákosi 1950	Újfalusi utca
	Bethlen 1910	Csók zug, Csók utca
		Névtelen köz
Úttörő 1950	Eötvös K. 1910	Bürökgát
Vörös Hadsereg 1950	Kossuth Lajos 1910	Nagy utca, Bárándi kövesút, Temetősor
		Török-Nagy zug
		Wéber-Kóti zug
		Névtelen zug
Vörösmarty 1950	Baross 1910	Völgyhát
		Biró Gáspár zugja
Zrínyi 1910		Disznógát, Rózsagát, Budaházi utca
		Kiss Gábor zug
		Névtelen átjáró