Halomsorjan.hu

 

Honismeret 1988. XVI. évf. 3. szám 8–12. old.

 

Karacs Zsigmond

Karacs Ferenc és munkássága

 

Karacs Ferenc százötven éve, közvetlenül a pesti nagy árvíz után halt meg. A maga építette ház, ahol lakott, ellenállt a zúgó árnak, csak a múlt század végén indult rohamos városfejlődésnek esett áldozatul, 1911-ben bontották le. Egykori helyére – a valamikor Ősz, ma Szentkirályi utca 23. számú házon – emléktábla figyelmeztet: „Itt állott Karacs Ferenc rézmetsző háza, ahol Katona József 1811-ben és 1813-ban lakott.” A házigazda rézmetszetű térképei után országosan ismert, azok, akik házában megfordultak, netán ott is laktak, a reformkori Magyarország színe-virága.

A Szabolcs (ma Hajdú-Bihar) megyei Püspökladányban született 1770. március 22-én, Fáy András emlékkönyvében lévő saját kezű bejegyzés szerint. Leánya visszaemlékezései alapján, nemes szülőktől, atyja: Karacs János, anyja Makay Sára. A püspökladányi anyakönyv Péter gyermekének tudja az e dátum alatt bejegyzett fiút, az anya nevét akkor még nem jegyezték fel. Nem találjuk nyomát bátyja, János anyakönyvi feljegyzésének sem. Az anyakönyvek ebben az időben még sok kívánnivalót hagytak maguk után. Ott születtek-e, vagy csak ott laktak, kik voltak a szüleik? Módszeres kutatás talán majd pontosabb információhoz juttat bennünket. A község akkor a királyi kamara birtoka, lakói taksás viszonyban álltak az uradalommal. A feudális kori összeírások Püspökladánvban nemes Karacsról nem tudnak, bár a nemesség eltitkolása az uradalmakban előfordult. A közeli Földesen viszont a nemességét mindenkor igazolni tudó, jómódú Karacs família élt. Karacs Ferenc és családja későbbi fennmaradt levelezése (az Akadémia Kézirattárában), továbbá korabeli, nyomtatott könyveik a nemességet látszanak erősíteni. A család két változatban is meglévő rézmetszetű címerképe akár Karacs Ferenc kezétől is származhatott.

A család a török uralom előtt és alatt a Nagykunságban élt. Neve is kun eredetre utal, karacs = feketés. Kunok már a honfoglaló magyarokkal együtt is jöttek, újabb tömegeik a tatárjárás után települtek be, kiváltságos kerületeket alkotva. Személyükben az ország nemeseivel azonos elbírálás alá estek. Gyárfás István A jászkunok története című munkájá­ban felbukkan a XII. században egy Karacs nevű szkíta-besenyő vezér. Ez azonban a névazonosságon túl, messzemenő következtetésekre nem ad alapot. Csak annyit, hogy a magyarság még, a török népekkel való régi együttélése során átvett szavai közé e család neve is hozzá tartozik.

A jászkunok közvetlenül a nádor fennhatósága alatt álltak, aki egyúttal jászkun főkapitány is, elöljáróik a különböző szintű kapitányok. (Innen eredhet a vőfélyversek kunkapitánya.) A török defterekből tudjuk lokalizálni a család első ismert lakóhelyét, 1572-ből Ecseget a Nagykunság szélén. Az 1590-es évek török dúlásai futásra kényszerítették a kunokat. A Nagysárrét mocsarai között találtak menedéket. Bocskai Szoboszlóra telepített lovaskatonái főképp kunok voltak, Karacs is akadt köztük, utódai hajdúnemességgel éltek. A Sárréten a bujdosók közül 1609-ben a Kisrábén élő Karacs Péter kap címereslevelet Báthory Gábortól. Róla, már Karcagra visszatérve, érdekes történetet találunk Györffy István Nagykunsági krónikájában. 1649-ben a nagykunok nevében indul Pozsonyba, a országgyűlésen levő nádorhoz Karacs Jakab két társával. Az egyre inkább divatba jövő címereslevelekből – a nádor jóvoltából – ő is kap egyet III. Ferdinándtól 1654-ben, népes családját is felsorolva benne, bár a török uralom alatt gyakorlati jelentősége nem sok lehetett. A vendégként Nógrádban működő Heves megye közgyűlésén, Füleken, a következő évben szabályosan kihirdették. Az 1675-ös Heves megyei összeírás három nemes családot talál Karcagon. Talán ezért is lett 1679-ben comes, nagykunkerületi kapitány Karacs Gábor.

A századvégi felszabadító háborúkban ismét a futás a nagykunok sorsa. Karacs Ferenc Nádudvarról költözik vissza Karcagra a századfordulón, hogy egy újabb évtizedes menekü­lés után 1712-ben Hajdúnánásról kerüljön ismét vissza. Györffynél olvashatjuk, hogy nemes Karacs Ferenc főbíróságában épült újjá a karcagi templom. A család karcagi ágát ezután már csak a redemptio utáni bácskai kiköltözés érintette. Három testvér: Karacs Pál, István és Mihály 1692-től Földesen élt. Karacs Pál Földes kuriális nemes helységbeli hadnagyságához a község nemesi szabadságának megtartása és megerősítése kötődik. Ecsedi István Karacs Ferenc térképmetsző élete és működése című kötetében Földesről származtatja Ferenc elődeit, elmondva, hogy földesi nemesi előnevüket Püspökladányban is megtartották. Vajon honnan vette? A földesi Karacsok 1767-es nemesi bizonyságlevelében az előbbi három Karacs testvér utódai között ott találjuk István fiait: Istvánt és Pétert, a leszármazottaik már nem éltek Földesen. Ők költöztek volna Ladányba?

A XVIII. század nyolcvanas éveiben a két ladányi Karacs fiú a debreceni kollégium diákja. Az alsó osztályokat minden valószínűség szerint a püspökladányi partikulában járták. Ladánynak nem volt gimnáziumi tagozata, így János Debrecenben, Ferenc pedig a kollégiumi bejegyzés szerint Karcagon tanult, mielőtt a kollégium akadémiai tagozatára beiratkozott volna. Erre eddig egyetlen életrajzírója sem figyelt fel. Teréz lánya azt írja, hogy atyja 11 éves korában lett a kollégium diákja, de az 1787-es bejegyzés másról tanúskodik. Szobatársa, Márton József egy, Csokonai Mihály három évvel fiatalabb nála. Később Márton József adta ki Bécsben Csokonai első gyűjteményes kötetét. A Karacs lányok többször töltöttek a bécsi egyetem magyar tanára családjánál hosszabb időt. Majd Napóleon hadai elől menekülve Bécsből, Mártonék hónapokig laktak Karacs Ferenc pesti házában. Leányaik fél évszázad múltán is jó barátságban éltek. Karacs Ferenc kedvenc kollégiumi tárgyai a mértan, földirat, természettan és a rajzolás. Kiváló tehetsége volt a nyelvekhez. A latin az előadás nyelve, de a görög és zsidó nyelv is erőssége. Később Pesten, egy tudós rabbi barátja gyönyörködött ékesszólásában. A kollégiumból legációra jártak, egy alkalommal az öreg Wesselényihez kerültek Zsibóra.

Már debreceni tanuló korában rajzolt térképeket, és a rézbe vésést is ott kezdte meg. A főiskola végeztével három évig Margitán lett akadémikus rektor. 1793-től Pesten folytat mérnöki tanulmányokat, az egyetemen Dugonics is tanár, akinek majd a könyveit rézmet­szetű ábráival illusztrálja. Karacs ekkor a józsefvárosi Ötpacsirta (ma Puskin) utcai Zofal-házban lakott, 45 év múlva, mikor meghalt, az öreg Zofalné kérte, hogy ő öltöztethesse fel a jó Karacs urat. Mint rézmetsző művész már első pesti évében ismertté vált. Hogy tökéletesítse művészetét, Bécsbe ment tanulni, ahonnan az orosz cári udvarba és Münchenbe is hívták. Ő Kazinczy biztatása ellenére – a művész nem egy hazáé, hanem a világé – visszatért Pestre, kijelentve: ha minden magyar művész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor a magyar művészet sohasem virul fel, akkor a művész saját sorsán segít, s nem mozdítja elő nemzete csinosodását.

1796-ban számos követnek és főúrnak bemutatják a reményteljes ifjút. Református létére a katolikus főpapság karolja fel, rábízva a püspöki megyék térképeinek rézbe vésését. Felkérték a Lipszky-féle mappa munkálataihoz is. Egyik korai munkája Vályi András Magyar Országnak leírása mellékleteként rézbe metszett Magyarország-térképe. A Pesten lakó főurak, Teleki László, Vay Miklós pártfogói voltak, Széchényi Ferenc asztalvendégei közé fogadta. Új lakhelyre költözött a belvárosi Újvilág, (ma Semmelweis) utcába. 1802-ben feleségül vette a Rákospalotán született Takács Évát, kit a dabasi Halász családnál ismert meg. Takács Ádám egyházi irodalom terén is kitűnő lelkész árvája méltó társa lett Karacs Ferencnek. Őt tartják az első magyar újságírónőnek. 1822-ben a Tudománvos Gyűjtemény­ben való fellépte évekig tartó vihart kavart. Némelyik sértett férfiú nem átallotta megkérdője­lezni a nők íráshoz való jogát. Széchenyi István a Hitel aláírt példányával tüntette ki.

1803-ban nagyobb szállást vettek ki az Üllői úti, Három Versenyfutóhoz címzett házban. Ennek a helyére épült később a Köztelek. Itt Karacsnál gyakorta összegyűltek azok – Dugonics, Fejér Györgv, Virág Benedek, Kultsár –, kik Bécsnek a magyar művelődésben való gátló szerepe miatt zúgolódtak, és reménykedve várták a magyar irodalom és művészet hajnalodását. 1807-ben ismét legénykori szállásán, az Ötpacsirta utcában bérelt lakást, de elhatározta, hogy saját házat fog építeni. Kultsár István barátjával 1806-ban egy fazsindelyű, csúcsos fedéllel ellátott egyemeletes házat építtetett, egy ma inkább műteremnek nevezett munkaszobával. A ház 1847-ig volt a Karacsoké. Kultsár eladva telkét, rézsút vett egy másikat, rá kerti házat építtetett, ahol az irodalom barátai összejöhettek. A különböző rendű és rangú vendegek mind megjelentek csapatostól a Karacs házban. Virág Benedek szavai után hamarosan Karacs-Tusculánumnak nevezték mások is az otthonukat. Az itt összegyűlt társaság megbeszélte a Tudományos Gyűjtemény alapítását, majd az Auróra születését.

Gyermekei az 1796-ban alakult pesti református egyház iskolájába jártak, magyarul még csak ott lehetett beszélni. Felsőbb tanuló csak katolikus intézménybe járhatott, és még házitanítónak sem fogadhattak protestánst, csak 1830 után. A Kálvin téri templomot is József nádor református feleségének köszönhették, Hermine főhercegnő tette le 1816-ban a templom alapkövét. A pesti Jótékony Nőegylet elnöke 1817-ben a családdal barátságos viszonyban lévő Teleki Lászlóné lett, de német nyelvű ügyvezetése miatt Karacsné az ismételt hívások ellenére távol tartotta magát. A Pestre kerülő tanulni vágyó ifjak rendre felkeresték a családot. Támogatást reméltek és kaptak. Náluk lakott Beregszászi Nagy Pál, ki a rézmetszést is elsajátította. A katolikus Katona Józsefet tiltották a protestánsoknál való lakástól, titkos szerelme, Széppataki Róza gyakori vendégeskedése miatt mégis odaköltö­zött. Lakott még ott Kisfaludy Károly és Kerekes Ferenc debreceni kollégiumi tanár. A leggyakoribb látogatóik között volt: Pethe Ferenc, Virág Benedek, Kultsár István, Somogyi Sándor (a szegedi könyvtáralapító apja), Döbrentei Gábor, Angyalfy Mátyás, Horvát István, Fáy András, Szentgyörgyi János (akinek a kezevonásai őrizték meg Karacs és neje arcvonásait), Ferenczy István, Domby Márton (Csokonai életrajzírója). Viszontlátogatásokra együtt jár a nejével, sőt többeknél a gyerekeit is szívesen látták. A nem állandó pesti lakosok közül is sűrűn felkeresték: a két Kisfaludy, Kazinczy, Vörösmarty, Kölcsey – kinek első arcképe is a Karacs házban készült –, Garay János, Vajda Péter. A ház barátja volt Kovács Pál győri orvos és író, színdarabot írt Karacsné névnapjára, amit a család barátai és tagjai 1828-ban előadtak a ház asszonyának. Karacs a szerzőnek meglepetésül a két kis színdarabot ki is nyomatta. Buzgó pártolója volt a szépművészetnek és az irodalomnak, gazdag könyvtárában a megjelent magyar nyelvű munkák feltalálhatók voltak. A földszinti könyvtárszobát – utcára nyíló ablakain belépve – néha még a család távollétében is használták ifjú barátaik. A hazai ipar felvirágoztatásának híveként gácsi, puchói posztót, sasvári kartont és felsőmagyarországi gyolcsot használt a család, iskolás gyermekeik hazai festésű kék gyolcsban jártak. Állandó céltáblájául a későbbi védegyleti mozgalmat kiváltó, külföldi árucikkeket majmolóknak, bálványozóknak.

Karacsék jól ismerték a Pesten játszó magyar színészeket. A pesti német színház építésekor sokan hitték, hogy az a magyar szinészet pártfogását fogja elősegíteni, Karacs is metszett egy táblát a zárókövébe: A művelődés előmozdítására ... Színészeink azonban csak nagy ritkán és alig megtűrt vendégek lehettek ott. Magyar színészekkel sokszor találkozhattunk a Karacs háznál: Murányi Zsigmond, Lefevre Teréz, Kántorné, Déryné, Udvarhelyi, Benke József. Karacs szoros barátságban állt Kultsár Istvánnal, aki legaktívabb ösztönzője volt a magyar színészet létrejöttének, Kultsár mint lapszerkesztő a Hazai és Külföldi Tudósításokban mellékletként rendszeresen közölte Karacsnak az eseményekhez kapcsolódó térképeit és ő adta ki Karacs Európa atlaszát is. Kultsár magyar ruhában járt, magyar színészetet, magyar zenét, magyar táncot, magyar nyelvet törekedett Pest német városában megvalósítani, sőt az általa kiadott térképeken is mindent magyarosítani akart. Mont Blancot Fehér hegynek, Schwarzwaldot Fekete erdőnek akarta metszetni. A vele vitázó Karacsnak azt mondta: nem így teszi-e velünk szemben a külföldi? Rosszul teszi, mi ne kövessük a hibát – kapta rá a választ. Az 1809-ben Pesten működő magyar társulatnak Kulcsár volt az intendánsa. A színészek szögletes mozdulatainak feloldására Karacsné tanácsára tánctanárt fogadott, akit azonban Kulcsárnak kellett megtanítani a magyar táncra. Amit viszont pesti bálokon csak 1829-ben táncoltak először, az egyik táncosné Karacs Róza volt.

Karacsék és a színészek közötti jó viszony még 1807-ben kezdődött, az akkori színtársulatból Murányiék is az Ötpacsirta utcai házban laktak. A család szorgalmas színházlátogató volt, a színészek legtöbbjével életük végéig jó kapcsolatban maradtak. A színházhoz való vonzódás (és Déryné) húzta Katona Józsefet is a Karacs házba, ahol a Bánk bán némely részeit írta. 1848-ban a pesti előadás után sokan jöttek megnézni azt a festetlen fenyőfa asztalkát, ahol a Bánk bán született. Katona a Jeruzsálem pusztulása kéziratát Karacsnénak ajándékozta. Alkalmakként fellépett a színpadon is. A hír az apjáig eljutott, aki 1812-ben feljött Kecskemétről és betoppant Karacsékhoz. „Illendő köszönés után elég nyersen kérdé: – Lakik itt egy Katona Józsi nevű korhely? Anyám sejtve kivel van dolga, azt felelé: – Katona József, egy becsületes ifjú igen itt lakik. – Én vagyok az atyja, mint hallom beállt komédiásnak. – Játszik néha, de nem színész. Ő szorgalmasan tanul.” Ezután sikerült rábeszélni, hogy az esti előadáson nézze meg a fiát. Kotzebue: A szerelem gyermekét adták. „Az öreg Katona elérzékenyülve fordult a mellette ülő anyámhoz. – Hol tanulta ez a fiú ezt? bizony magamat is megríkat. – Ugye nem komédiás? – Látom, hogy nem az, de azért csak jöjjön ő haza! És indult, hogy azonnal megy fel a színpadra.” Előadás után a színészek meghívták a közeli Aranykéz vendéglőbe fiával együtt, akit aztán jól lehordott és értésére adta, a színészkedés helyett lásson a kenyeret adó tudományokhoz. (Karacs Teréz visszaemlékezéseiből.)

1815-ben az Aranykézben búsultak a széledőben levő színészek. Karacs Ferenc odalépett Udvarhelyi Miklóshoz. „– Mit busul barátom? – Nem segíthet rajtam. – Hátha. – Összevergődtünk néhányan, ha csak Kecskemétig el tudnánk jutni, ... de sehol sem tudok utiköltséget teremteni. – Csak ez a baj? ha segíthet ez valamit, fogadja barátom - kinálta meg 60 forinttal. – Nem tréfál? – Senki bajábol nem szoktam tréfát űzni!” Ezt a történetet jóval Karacs halála után, 1860-ban mesélte el Udvarhelyi Egressy Gábornak.

1833-ban, amikor Budán a magyar színészet állandósulni igyekezett, ismét a Karacs ház két barátja, Döbrentei Gábor és Fáy András neveztetett ki Igazgatóul. Benke József is igyekezett Juci lányát felhozni. De a színészek ismét vidékre szorultak. A csalódott Benke, útközben a Karacs házban megszállva, Bécsbe indult a lányával, hogy ott német színésznőt faragjanak belőle. A Karacs lányok azonban megfogadtatták vele, hogy soha más, mint magyar színésznő nem lesz, s lett belőle Laborfalvi Róza.

A szabadságharc utáni üldöztetéseket kerülve, Karacs egyik veje, Nagy Gábor is színész lett Takács Ádám néven, utána a lánya Takács Emesként. Az 1880-as évek közepétől pedig Karacs Imre operaénekesként az Erkel által megzenésített Bánk bán főszerepét alakította, 1907-ben Amerikába kikerülve több alkalommal igazgatta a New York-i magyar színtársula­tot.

Kevés szó esett még Karacs Ferenc rézmetsző munkásságáról. A régi századfordulón még alig van megélhetést nyújtó lehetősége annak, aki réz- és térképmetszésből akar Pesten megélni. Márpedig Karacsnak ez volt a szándéka, házastársul is vagyontalan leányt keresett. A nemzeti ébredés kezdete neki is megnyitotta a munkálkodás alkalmait. Görög Demeter 1804-től már Karacsnak is ad megbízásokat a Magyar Hírmondóhoz mellékelt megyetérké­pek elkészítéséhez. A püspöki megyék térképeinek pontossága jó ajánlólevél volt további megbízások elnyerésére. Pest akkor kifejezetten német város, 1817-ben hatvanezer lakosából még az ezret sem éri el a magyarok száma. Van mit tenni a magyarosodásért, a magyar művészet és nemzete csinosodásán. A század elején Lipszky János: Mappa Generalis Hungariae művén dolgozik. Talán e munkának a bizonysága is hozzájárul, hogy igen hamar jó híre lesz. „Karacs ... a Mappák metszésére nézve, ... gyönyörű munkái az ahhoz értő mesterek ítélettétele szerént is, az Anglus Mappákkal vetekednek” - írja a Magyar Kurír 1801-ben. Nem csoda, hogy a rézmetszetek alacsony ára ellenére házat építhetett és Szadán szőlőt vehetett egy évtizedes munkája után. Megbecsülését háza vendégeinek díszes sora mutatja, kiknek nevét maradéktalanul fentebb nem soroltam el és arra itt sem vállalkozhatok. Karacs önmagát is állandóan műveli, kedvencei Róma és Göröghon nagyjai. Repertoárjában is megtalálhatjuk az ókori világot bemutató térképeket. Kis műhelyében, ahol két réznyomót is találunk, egy Engelsmann nevű német segéd mellett családja is besegít. A szokástól eltérően a térképek feliratait is maga metszi. Sokszor látják reggeltől estig a réztáblái fölé hajolva dolgozni. Láttuk az arra érdemeseknek kijáró pártfogói tevékenységét, nála tanulta a rézmetszést a somogyi Vörös László. Még csak Fényes Eleket említem meg, akit apja általi kitagadása miatt nyomorban látott dolgozni. Hogy népes családjával éhen ne vesszen, Karacs közbenjárása segített Trattner-Károlyinál is, mivel munkája révén a kiadóknál és a nyomdáknál is baráti kapcsolatot tartott fenn.

Reménytelen vállalkozás sokoldalú tevékenységét részletesen bemutatni, néhány tárgy­körről azonban feltétlenül illik szólni. A mai szemmel is legfontosabb és a beavatottak között ismertebb a térképkészítő munkássága. A korában legelterjedtebb a Hármas Kis Tükörhöz metszett Magyarország vármegyéit és Erdélyt bemutató két térkép (az 1826., 1844., 1849. és 1850. évi kiadások szignáltak) Ecsedi szerint 1800-tól mind az ő keze munkája. Budai Ézsaiás: Oskolai magyar új átlásában öt ókori térképlapja található. Főműve az Európa Átlása, melyen csaknem két évtizedig dolgozott. Hazánkat többször rézbe metszette, így 1838-ban a Magyar Tudós Társaság kiadásában: Magyar és Erdélyország földképe. A megyéket az 1802-ben elkészült Varasd megye bemutatásával kezdi. Európa szinte minden államát rézbe metszi, de „A Föld két félgolyóbisa képe” is a közönség elé kerül.

Karacsnak rendkívüli tehetsége volt az írásmetszéshez. A térképek feliratain kívül megmutatkozott a régi oklevelek hasonmás kiadásában. Különlegesség a Miatyánk 1 cm átmérőjű körbe való metszése. Az ő ügyes kezére bízta Horvát István a Tudományos Gyűjteményben megjelenő régi magyar nyelvemlékek bemutatását, köztük a Halotti levél másolatát, a székely rovásírást. A Magyar Tudós Társaság tagsági jegyeit, ugyancsak az évkönyvek címlapjait, bennük az oklevelek tucatjait. Sok más címlap között testvére Karacs János, Virág Benedek, majd a későbbi Auróra kötetei fűződnek a nevéhez.

A térképek egy részénél illusztrációkkal is találkozunk. Megrendelői ezt az oldalát is igyekeztek kihasználni. Tájképek, arcképek, címerrajzok gazdagítják Karacs vésője által a korabeli műveket. Horácius, Szent István, Szent László, Kálmán király portréival szolgálja az ismeretterjesztést. Különböző mértani ábrák, gazdasági eszközök mellett a Kálvin téri református templom alaprajza és homlokzati képe is az ő munkája. Ez utóbbi az ország minden református gyülekezetéhez, sőt családjához eljuthatott, mivel ezzel jutalmazták a templom építéséhez való hozzájárulást.

Az 1838-as pesti árvíz idején Wesselényi kérésére sem hagyta ott szeretett réztábláit, mintha érezte volna, hogy az utókor el akarja orozni hosszú évtizedek küzdelmes munkáját. 1838. április 14-én halt meg, a vízártól romba dőlt utcákon a Karacs ház környékét alig lehetett megközelíteni, egyszerű koporsóját mégis hatalmas tömeg kísérte a régi ferencvárosi temetőbe.

Halála után Európa Atlaszát Hunfalvy János neve alatt adta ki Heckenast, majd Franklin; de még az elorzást is felületesen követték el, mert a leköszörülés ellenére több táblán rajta maradt Karacs neve.

Ma már hozzáférhetetlen életrajzát 1912-ben írta meg Ecsedi István teljesen Karacs Teréz kéziratait követve. Néhány éve pedig a nyíregyházi Levéltárban dolgozó László Géza állította össze kiegészítésre alig szoruló bibliográfiáját. Szülőhelyén középfokú iskola és a rá vonatkozó dokumentumokkal bőségesen rendelkező múzeum őrzi a nevét.