A
templomhajó gombja amely Bakoss Gábor Emlékiratát ma is őrzi.
Emlékirat
(Fogalmazta Bakoss
Gábor lelkész 1884-ben.)
I.
Mikor épűlt Templom és Torony e helyen
adatok hiánya miatt meg nem határozható. Azonban már 1766-tól 1769-ig maradtak
fenn latin emlékiratok, melyekből következő adatok olvashatók:
1.
Nemzetes
Török János Földes község Hadnagya kéri a m.k.(magyar királyi)
Helytartótanácsot, hogy a földesi helv. hitv.(helvét hitvallású) egyházközségnek,
melynek népessége felűlhaladja a 2000-et, elavult Temploma kibővítésére és
Tornya helyrehozására adjon engedélyt.
2.
Török
János ezen kérelme – informatio (tájékoztatás) végett – Szabolcs megye rendeihez
tétetett által.
3.
A
kérelem egy küldöttségnek adatott ki, mely a hely színén, kerűleti tisztviselő
( homo Dioecesaneius) részvételével tartott szemle után eljárása eredményét
eként terjesztette fel:
a.
A
Templom roskatag (ruinosum)
b.
A
Torony – noha a nagyobb harang levétetett – a kisebb harang huzása közben
tembetűnőleg inog (vacillans)
c.
A
Templom hossza 10°, szélessége 3°, a Torony (magasságáról nincs említés)
szélessége 1° és 3'. (biztos nem fok és perc, inkább öl és arasz)
d.
Megtér
a Templomban és a benne levő rongált fakarzaton 383 ember; nem tér be 690.-
Az
informatió a megyéről a Helytartótanácshoz felkűldetett; innen pedig ismét a
megyére visszaszármaztatott, azzal a meghagyással, hogy adjon a megye ujabb
informatiót ezekről:
a.
Mennyire kellene a Templomot kibővíteni?
b. Az építési költség miből fog
fedeztetni?
A
megye az informatiót eként terjesztette imét fel:
a. A Templom szélessége 3 öllel, a
Toronynak mind szélessége, mind magassága egy-egy öllel növelhető.
b. Az építési költség a helység közönséges
jövedelméből fedezhető (ex communibus Possessionis proventibus).
Ezen
informatió a Helytartótanácshoz kűldetvén, a megyére lekűldött intimatum (bizalmas leírat) megengedte, hogy
mind a templom, mind a torony a megye informatiója szerint restauraltassék (állíttassék
helyre).
A megyének pedig meghagyatott őrködni a felett, hogy az építés az elébb
érintett de e mellett a szűkségen tul nem terjesztett mérvben hajtassék végre
(ne ultra praeattacta, - pro usu tamen neczosittatis deservitusia extensione -
fiat.)
Datum N.Kálló 2a augusti ao(anno) 1769 Johannes
Pálfi de Tusnád.
Ezen helytartósági engedélynek Földesre
lett megkűldésével az építés akadályai elhárulván.
II.
A roskatag és szűk Templom 1769. az
ingatag Torony 1770. évben az engedélyben meghatározott méretek szerint
restauráltatott. A Templom keleti és nyugoti végébe egy-egy karzat építtetett;
mennyezetűl boltozatok alkalmaztattak, melyek abban levő két sor (négy pár)
kőoszlopon nyugodtak. A Toronyba a régi harangok ismét felhuzattak; 1778-ban
pedig Domokos Ferencz hadnagy idejében óra is szereztetett abba. Mind a
Templom, mind a Torony fenyőfa zsindelylyel fedeztetett.
Megjegyzendő, hogy a régi Toronyból
levett és az ujba helyezett két ( három-három bécsi mázsás) harang egyikén ez
az írás volt: A Nemes Földesi sz.(szent) Ecclesia (gyülekezet) számára öntetett:
Goss M K H Josephus Seimer Pest Ao(anno) 1744; a másikon ez: Isten dicsőségére a
ns Földesi Reformata szent Ecclesia a maga kőlcségén öntette 1758.
Ezen építkezéseknél mesterek voltak
Geneva János Sochinger Antal, Ambrus János (pesti) kőmívesek. A munkadíj 3405
magyar forint és 10 Denarba kerűlt, mely a következő forrásokból fedeztetett:
|
1. |
Virágos
György, Molnár György és Rásó István nádudvari
lakosok kegyadománya |
68 |
frt |
88
|
kr |
|
2. |
Helybeliek
kegyadománya |
641 |
" |
74 |
" |
|
3. |
Község
oblatiója (felajánlása,
adománya) |
187 |
" |
17 |
" |
|
4. |
Egyház
adománya |
181 |
" |
31 |
" |
|
5. |
Egyház
marháinak ára |
102 |
" |
|
|
|
6. |
Kölcsön
a debreceni collégiumtól |
2020 |
" |
|
|
|
7. |
Kölcsön
Szilágyi Lőricz debreceni polgártól |
204 |
" |
|
|
|
|
Összesen: |
3405 |
forint |
10
|
krajcár |
Hivatalnokok:
Lelkipásztor: Szalacsi Mihály; Gondnok: Bíró István; Hadnagy: Török János;
Jegyző: Csató András.
III.
Az 1769-ben restauralt
Templom ötvenhárom évi fennállás után avult állapotra jutván 1822-1828-ig
jelentékeny átalakítással állíttatott helyre. Belsejéből a kőoszlopok és
boltozatok eltávolíttattak; nyugot felől 181/2 ölig
nyujtatott, déli oldalához egy nagy porticus (előcsarnok) toldatott, az
egész stucatura(vakolatos)
-
mennyezettel láttatott el; keleti és nyugoti végébe s az uj porticusba karzat
állíttatott; az egész tetőzet pedig Karczagról szállított veres cseréppel
fedeztetett.
Ez a Templom építés, melyet Szláma Márton
kőmíves, Győri János ács, Kiss Sándor, Kiss Lajos, Czike Sámuel (ez utóbbi a
szószéket készítette) asztalosok vezettek 7563 frt 39 kr.ba került, mely a
csekély mérvű önkéntes adakozásoktól eltekintve osztáspuszta (határrész) váltságból állott
elő.-
Hivatalnokok:
Lelkipásztor: Sólyom Balázs; Gondnokok: Hodosi Sámuel, Szabó József; Hadnagyok:
Pércsi József és Török Sámuel; Jegyző: Kemecsei Péter.-
IV.
Az 1770-ben restauralt Torony hatvan évi
fennállás után 1830-1834-ig volt javítás alatt; a mikor falazatai a mostani
magasságig (15 ölig) emeltettek. Fedélszerkezete a ma is esőben fennálló
gazdagon aranyozott réz sisakkal ékesíttetett. A régi harangok és az óra ebbe
is feltétettek.
Az építkezés - melynél mesterek voltak:
Jakó Gábor kőmíves, Balthazár Dániel ács és Jéger András rézmíves, - 9163 frt
40 kr-ba kerűlt váltóban, mely hasonlóképen osztáspuszta váltságból vétetett
be.
Hivatalnokok:
Lelkipásztorok: Sólyom Balázs, Gál András; Gondnokok: Domokos János, Szabó
Sándor; Építtető gondnok: Nagy Márton; Hadnagyok: Pércsi József, Török Sámuel;
Jegyző: Kemecsei Péter.-
V.
Az 1744-ben öntetett harang 124, az
1758-ban öntött pedig 110 esztendei szolgálat után 1868-ban levétettek,
eladattak és a mostani 3 haranggal felcseréltettek. Ezeket az egyház
rendelésére Pozdeck József budapesti nagyszerkovács és fuvógyáros, Hilzer
Ignáczczal öntette Bécs-Ujhelyen; saját műhelyében Budapesten vastengellyel és
koronával felszerelte; Nov. 2.ik napján a saápi vasuti állomásra
hozatta, honnan az egyház 3-án hazaszállíttatta; Pozdeck József pedig Nov. 4-én
d.u. 3-4 óra közt a toronyba felhuzatta és az előre berakott vasállvány
keretekre felállíttatta.-
|
A
harangok sulyja: |
(1
bécsi mázsa = 56,12 kg) |
(1
bécsi font = 0,5612 kg) |
(összesen
ha 1mázsa = 100 kg) |
|
Nagy harang |
16
bécsi mázsa |
16
1/2 font |
9,07
mázsa |
|
Közép harang |
9
" " |
40
1/2 " |
5,28 " |
|
Kis harang |
4
" " |
68
1/2 " |
2,63 " |
|
Összesen: |
30 " " |
25
1/2 " |
|
Áruk
a vasállványkeretekkel együtt, melyeknek bécsi fontja 25 kr.ral számíttatott
4574 frt 9 kr. volt o. értékben. Ehez járult:
|
A
közönség |
1400 |
frt |
|
|
|
Az
egyház |
291 |
" |
|
|
|
Az
ócska harangok ára |
360 |
" |
|
|
|
Kegyadományok |
2523 |
" |
9 |
kr. |
|
Összesen: |
4574 |
forint |
9 |
kr. |
A harangokkal együtt az óra is megujult;
gépezete óranegyedet ütő szerkezettel pótoltatott, melyért Körtvélyesi Sándor órás
és Körtvélyesi Ferencz kovács helybeli mestereknek 450 frt fizettetett az
egyház rendes pénztárából.
Hivatalnokok:
Lelkipásztor Bakoss Gábor; gondnok Kiss Bálint; kőzségi bíró Szabó László;
jegyző Erdélyi Sámuel.
IV.
Az idő mely követ, vasat
egyiránt megemészt, ennek a Templomnak sem kedvezett és 60 évi fennállás után,
különösen fedélszerkezetét és stukaturáját annyira megrongálta, hogy mindegyik
bomlással fenyegetett. Az egyháztanács tehát 1883-ban elhatározta, hogy az
egész épűletet stílszerűleg helyrehozatja.
A munka Suján Ferencz és Czigler Győző
budapesti műmérnökök terve és főfelügyelete mellett 1884 május 11-én
megkezdetett. Ekkor a Templom északi oldalához két lépcsőház toldatott, délen
és nyugoton pedig egy-egy szélfogó; mind a három karzat megujíttatni, a keleti
és nyugoti kibővíttetni rendeltetett.
Az építést Szőllősi János kőműves,
Kerékgyártó István ács, Nagy Sándor asztalos és Megyesi Gábor lakatos
debreczeni mesterek vállalták fel; a horganyozott vaslemez fedél Gulyás Károly
alvállalkozó munkája.
Az építés mely mintegy 20,000 frt kiadást
vesz ígénybe – a belső szerkezeten kívűl, mely a jövő évre marad – még ez évben
befejeztetni szándékoltatik.
A
költségek fedezetéűl következő források szolgálnak:
|
1. |
Önkéntes
kegyadomány mintegy |
1500 |
frt |
|
2. |
Közbírtokossági
ajánlat, ezer frt öt éven át |
5000 |
" |
|
3. |
Egyház
rendes jövedelméből |
2000 |
" |
|
4. |
Polgári
adó aránya utáni kivetésből |
11000 |
|
|
visszatérítendő
kölcsön |
" |
||
|
5. |
A
templombontásból került anyagokért |
500 |
" |
|
|
Összesen: |
20,000 |
frt |
Megjegyzendő,
hogy a kölcsön alábbszállításra az 1883 és 1884 évre a polgári adó 25%-a
vettetett ki, melyből eddig mintegy 4500 frt fizettetett be.
Lelkek
száma 1884 Január 1-én 4384 ref. és mintegy 300 zsidó s néhány róm. katholikus
és ó hitű.
Tanköteles
a ref. részről 517. Iskolába jár 438; az iskolát elhagyta a tankötelezettség
letelte előtt 32; nem iskolázó 7.
Hivatalnokok:
Lelkipásztor Bakoss Gábor, szolgál 1852 ápr. 24 óta. Segédlelkipásztorok az
építés ideje alatt: Kincses István, utóbb Kozma Zsigmond. (Mind a hárman
Szatmár megyei születésűek.)
Egyházi
és építést vezető gondnok: Biró Imre.
Építtető
bizottsági tagok: (a lelkész, gondnok és Czigler Győző műmérnökön kívűl: Szabó Imre
V. Szabó Mihály S. Bíró Lajos H. Kiss István S. Körtvélyesi Ferencz,
Körtvélyesi Gergely. Póttagok: Bíró János, Koroknai Gergely.
Presbyterek (egyháztanácsosok): Balázsházi
Gyula, Bíró Lajos H. l.f.(lásd
feljebb),
Bóldog István, Boross Lajos K, Csapó István, Domokos János, Karacs Gábor,
Karacs Imre, Karacs László, Karácson Ferencz, Kiss József, Koroknai Gergely
l.f., Körtvélyesi József, Kovács Mihály, Megyesi Gábor, Pércsi Imre, Pércsi
Lajos E., Szabó Imre V. l.f., Szabó József H., Szabó Márton, Szabó Mihály S.
l.f., Széles Gábor, Szőlősy Imre, Török bálint, ifj. Ványi Sándor, Vincze
József rektor.
Presbyteri
jegyzők: Vincze József, Nagy Antal.
|
Fiu
tanítók: |
az iskola |
VI, V, IV |
osztályában |
:
Vincze József l.f. |
|
"
" |
" |
III, II |
" |
:
Kovács Lajos |
|
"
" |
" |
I |
" |
:
Karácson Mihály |
|
Leánytanítók: |
" |
VI, V, IV és III |
" |
:
Nagy Antal l.f. |
|
" |
" |
II és I |
" |
:
Szilágyi Lajos |
Egyházfiak:
Barcsa Zsigmond, Szabó Sándor R.
Harangozók:
Bíró Sándor, aMata János
Községi
bíró: Szabó Imre V. l.f. Községi jegyzők: Erdélyi Sámuel fő, és Fodor János
segéd. Törvénybíró: Bóldog István l.f.
Esküdtek:
Karacs László l.f., Marton Lajos, Pércsi Imre l.f., Pércsi Lajos l.f., Szabó
Márton l.f., Török Bálint l.f.
Adópénztárnok:
Balázsházi Gyula l.f. Közpénztárnok: Kiss József l.f. Közbirtokossági magán
pénztárnok: Kállay Ignácz. Közgyám: Szabó József H.l.f. Takarékmagtárnok:
Körtvélyesi József. Községi orvos: Matolcsi Kálmán. Gyógyszerész: Zloczky
Mihály. Posta mester: Fráter Olga.
Magyarország
koronás királya: Első Ferencz József.
Miniszter
elnök: Tisza Kálmán.
Tiszántuli
egyh. kerület püspöke: Révész Bálint kir. tanácsos.
" " " főgondnoka: Vállyi János.
Alsó-Szabolcs-Hajdukerületi
egyh. megye esperese (elöljáró
lelkésze):
Szeremley József.
" " " " gondnoka: Gróf Dégenfeld József.
Hajdu
megye főispánja: Gróf Dégenfeld József
l.f.
" " alispánja: Rázsó Gyula.
Nádudvari
járás szolgabírája: Nábráczky István.
Pótlék.
A mostani fiiskola épűlt 1885-ben, a
keleti leányiskola 1871-ben, a nyugoti 1873-ban. A két temetői csőszház
1882-ben. A templom körüli járda elkészíttetett 1862-ben.
Néhai Zákány Sándor presbyter 1884 april.
18-án tett végrendeletében 180 holdnyi szántóföld hagyatékáról ugy
rendelkezett, hogy kijelölt örökösei özvegyének halála után holdankint 30,
összesen mintegy 5400 frtot fizessenek az egyháznak, mely 10,000 frtra
növeltetve, egy ujonnan beállítandó tanító évi fizetésének alapjául
gyümölcsöztessék. -
Ez év őszén egy pár jármos ökör 300-350
frt. Egy pár borjas fejős tehén 150-180 frt; egy pár mustra birka 5-5 frt 50
kr; Egy pár süldő 10-12 frt.
Marha hus klgrja 40-44 kr; juh husé 30-36
kr; szalonnáé 45-50 kr; Tisztabuza m. mázsája (métermázsa = 100 kg) előbb 9-9 frt 20
kr; később 6-7 frt; Rozs előbb 6-6 frt 20 kr; később 4-5 frt; Árpa 5-5 frt 20
kr; Ó tengeri 5 frt 70 kr; uj = 3 frt 50 kr - 4 frt; Kerti bor HL-je 4-5 frt;
Regale (egyházi
föld, lásd Bakoss Gábor írását) bérlő Bogdán Gábor ref. földbirtokos. Bérlet ára 7000
frt. (innentől
Bakoss Gábor saját elmosódott írása olvasható) A Vénkert déli részihez az ugy
nevezett Gyümölcsös 1853 a Bábel kert, mely elébb kenderföld volt 1872-ben fogattuk
(??) fel. 1864 doktori
állomás 1865 gyógyszertár állíttatott. Az olvasókör alakult 1871 végén.
Fogalmazva Földesen Október 30-án
1884 Bakoss Gábor a földesi ref. egyház
lelkipásztora
