Karácsony
Imre 1910-es Emlékirata
Sólyom Balázs 1818-as Emlékeztető
A templomtorony gombja amely Karácsony Imre 1910-es
Emlékiratát és Sólyom Balázs
1818-as Emlékeztető írásának másolatát ma is őrzi.
Emlékirat
(Eredetit írta
Karácsony Imre lelkész 1910-ben)
mely 1910 május 29-én a toronygombi feltételkor a
gombban helyeztetett el
Békesség és üdv az olvasónak!
A főldesi ref.
egyháztanács még az 1834-edik évben Isten dicsőségére emelt tornyának és az
1885-dik évben ujjá épített templomának alapos renoválását határozván el, ezen
alkalommal az egyház ujabb történetére vonatkozó adatokat, – mivel az 1885-dik
évig terjedő történeti adatok a templom keleti végén levő gombban, (lásd a fenti
emlékiratot) valamint
az egyháztanács azon évi jegyzőkönyvében, is fel vannak sorolva, – a
következőkben adja át az utókornak és emlékezetnek okáért az alábbiakat örökíti
meg:
A presbyterium 1910 évi
március 13-dikán tartott gyűlésében nemcsak a templom és torony, hanem
egyszersmind az összes egyházi épületek kijavítását is elhatározta, továbbá azt
is, hogy mivel a most már 30 tagból álló presbyterium részére az eddigi
gondnoki hivatalos helyiség szüknek bizonyult, mivel lelkésznek az eddigi
magtárra a terményfizetésnek az 1897 évtől készpénzre történt átváltoztatásával
nincsen szüksége, a lelkészi magtár a presbyterium tanácstermévé alakíttassék
át. Ezenkivül több kisebb rendű építkezés és átalakítás is szükségesnek
mutatkozván, az összes építési költségek mintegy 7500 koronát tesznek ki, melynek
fedezetéül az egyház pénztárában levő 5000 k. és a felsőbb hatósági engedély
mellett a templompénztárból kölcsön veendő 2500 k. jelöltetett ki. Az építés
teljesítésével Magyar János nagyváradi építőmestert bízta meg presbyteriumunk,
ki is az építkezéseket közmegelégedésre végezi.
A toronygomb aranyozásánál, mivel a
vihar a csillagszárat régebben megingatta, és helyéből kimozdította,
szükségesnek mutatkozott az egész csillagszár, toronygomb és az ezeket tartó
ugynevezett árbocfa kivétele, s ennek ujjal egy hétméteres erős
tőlgyfagerendával felcserélése. Ezuttal a toronygombban egy bádogszelencében
elhelyezett emlékiratot sok nehézséggel olvashatóvá téve, egész terjedelmével
ide igtatjuk annak tartalmát a mint következik:
Emlékeztető írás
(Eredetit írta
Sólyom Balázs lelkész 1818-ban)
Az 1771 ik esztendőben készült ez a
torony és ugyanakkor ez a gomb is mely feltétetett rá, de az 1818 ik
esztendőben aug. 4 ik napján délben 12 és egy óra között három felől jövő felleg
a torony felett összeütközvén az azokból leereszkedett mennykő a torony
sugárját a gombon aló megütötte, a torony sugárjából a dél felől való óldalon a
szarufákat széllyel szakgatván a zsindelyeket lehajigálta és széllyel hordta, a
toronykőfalán a templom gerincze irányában lejutván a menykő, és a templom
gerinczén lévő bádogon végigmenvén a templom tetején az északi és délfelől való
részeken a szarufákat kiszakgatván, a gerincztől fogva mindkét felől az egész
tetőnek az ereszéig a zsindelyeket széllyel hányta, különösen a toronyban lévő
szaru és kötésfákat megszakgatván a menykő, a toronynak teteje ingadozni
láttatott, ilyen ingadozó állapotát a toronynak látván az ekklézsia előljárói,
az Isten dicsőssége mellett buzgó indulatjokból arra vezéreltettek, hogy az
elromladozott és csaknem dülőfélben levő toronysugárról a gombot levétették, a
torony kötés és szarufákat is leszedetvén annak sugárját is alacsonyabbra
vétették, és annak ujra készült sugárját a régibb és elromlott sugárról levett
gombbal ujra felékesítették, az lévén ekklézsia előljáróinak szándékok, hogy
Isten segítségével idővel annak fala magassabbra rakatik, sugára és az abban az
időben meghatározandó módszerint újonnan és magassabra építtetik. A mostani
alacsonyabbra építtetett 1771 ik esztendőben készült gombba emlékezetnek okáért
az ekklézsia külső és belső előljáróiknak neveik feljegyeztettek és ilyen
renddel következtek:
A főldesi reformáta ekklézsiának
prédikátora Tiszteletes Sólyom Balázs, az ekklézsia kurátora Ns.Nagy Bálint, oskola
rektora Komáromi János, leányok tanítója Ns. ifju Sápi István, az apróbb fiu
gyermekek preceptora (tanítója) Adorján István.
Az helység Előljárói, rendszerint való
hadnagy Ns. Szabó János. Nemes tanácsbeli esküdtek h. Pértsy János. Ritókh
András. Szabó Mihály. Boldogh Ferenc. Domokos Márton. Sápi Mihály. Ritókh
József. Kemetsey Mihály. Tóth Mihály. Karátson Miklós. Domokos Mihály. Pásztor
Bálint. Pértsi József. Hites Nótárius Kemetsey Péter.
Az nemes tanács
mellett az ekklézsiai dolgokra ügyelő és hittel szolgáló személyek Ns. idős
Biró Sándor. Ns. Nagy Gergely. Ns. Biró Mihály. Ns. Nagy Mihály. Ns. Biró
József. Ns. Domokos Ferenc. Ns. Somogyi Ferenc. Ns. Szabó István. Ns. Hodosi
Sámuel.
A torony sugárját újonnan épített és a
gombot arra feltevő ács neve: mester Győri János tordai lakos, legényei: a
mester fia Győri Péter és Csorba István tordai lakosok.
Kelt Főldesen Augusztus 19-dik napján
1818 ik esztendőben.
Emlékezetnek
okáért íródtak a következő deák és magyar versek akkori rendes prédikátor
által:
Fulmine factus ego rursus nunc
elevo aevo
Tegmine mox furris luceal isla
nova.
|
Teremtője s alkotója a csillagos
egeknek, Nagy Istenünk
megőrizzed e gyenge hajlékokat, Kegyelmedből
védelmezzed égi tűztől azokat, Engedd e nép
örömére idővel szépüljenek, Nagy neved
dícséretére ujra felépüljenek!! |
Irtam 1818 ba Augusztus 19 edik
napján S.B. mk.(Sólyom
Balázs maga keze)
A mi már egyházunk ujabb történetét
illeti, lelkipásztora volt az 1885 évig b.e.(boldog emlékű) Bakoss Gábor, ki
az egyház vezetésében, iskoláinak a kor szinvonalára emelésével soha el nem
muló érdemeket szerzett magának. S dicsteljes halálát a lelkészlak felépítése a
templom és torony teljes ujjáépítése után ott lelte a templom tövében 1885 aug.
11 én. Utána Erőss Lajos a tiszántuli egyházkerület jelenlegi nagynevü püspöke
volt az egyház lelkésze az 1893 évig, utána Kiss Ferenc p.ladányi lelkész 1900
ig, azóta Karácsony Imre. Az egyház jelenlegi tanítói: Papp Imre, Nagy István,
Szabó Ferencz, Boldizsár Lajos és Saja Vilmos a fiuk-, Nagy Istvánné: Pávay
Erzsébet, Buzogány Dénes, Ujváry Mária, Buzogány Dénesné: Kassay Lujza, és
Simon Erzsébet a leányok tanítói. Van tehát az egyháznak ez idő szerint 10
iskolája s most már csak a VI és V osztályokat vezeti egy tanító. Tankötelesek
száma 331 fi, - 337 nő; feljár 306 fi, 296 nő; iskolát idő előtt elhagyta 19
fi, 30 nő; iskolázatlan 6 fi és 11 nő. Iskolai igazgató Papp Imre kántortanító,
ki egyuttal orgonista is 1894 óta. Az orgonát Kiss Ferenc idejében 3200 forint
készítette Angster János pécsi orgonaépítő.
Az ismétlő iskolai tankötelesek száma
102 fi 102 nő, feljár 84 fi, 77 nő. Az ismétlő iskolát tanítják Papp Imre és
Nagy István a fiuknál, ez utóbbi a községi faiskola vezetője is, és Ujváry
Mária a leányoknál. A női kézi munkát tanítja Pávay Erzsébet. Az ismétlő
iskolai tanítók és a női kézi munka tanítója fizetésöket a Kállay alapítványból
kapják. A confirmandusokat (gyülekezeti beavatásra készülő fiatalok) agendára (szertartásra) oktatják: Szabó
Ferencz és Nagy István. Confirmált növendékek száma 80.
A VI ik tanítói, illetve III ik
leánytanítói állás az 1889 évben lett szervezve, a VII és VIII tanítói állás
b.e. Kállay László urnak 1901 ápril 15 én bekövetkezett halála után. Nevezett
emberbarát ugyanis összes vagyonát 9/10-ben a községre 1/10
részben pedig egyházunkra hagyományozta. Előzőleg már a volt gyógytárhelyiség,-
jelenleg piactéri bérház - iskolai célokra leendő megvételére 2000 forintot
volt kegyes adományozni. A mintegy 500 kat. holdat tevő birtok tizedrészére
nézve az egyház a községgel 40 ezer koronában egyezett ki. A Kállay
alapítványból állította fel a község a Kállay-kisdedóvodát, melynek vezetője
Papp Ilona; ugyancsak ebből tartja fenn a községi óvodát, melynek vezetője
Csathó Jolán Kállay Sándorné. A 7 és 8-dik iskola tanítónői szintén a Kállay
alapítványból nyerik a 900 korona államsegélyen kívül fizetésüket, lakbérüket a
tanítói gyugdíjintézetbe fizetendő járulékkal együtt. A IX és X tanítói állás
az 1907 évben szerveztetett szintén államsegéllyel, 6 iskola az egyház
épületeiben, 4 iskola pedig a Kállay alapítványi épületekben van elhelyezve s
modern berendezésüknél fogva a mai kor kívánalmainak megfelelők, kivált az épen
most eszközölt célszerű és szükséges átalakítások folytán.
A mi pedig egyházunk vallás-erkölcsi
életét illeti, a templombajárást a hívek kellő buzgósággal gyakorolják. Nagyobb
bünök alig fordulnak elő. Az uri szent vacsorában részesülők száma sajnálatos
hanyatlást mutat. Vadházasok és viszálkodók kevés számmal vannak, különben is
az itteni eljárás az állami anyakönyvezés, a polgári házasság és gyermekek
vallására vonatkozó törvényeknek az 1895 évi október 1-sején lett életbe
léptetése óta inkább a polgári hatóság feladatai közé tartozik. Baptisták száma
kik egyházunk kebeléből kiléptek: 8.
Az egyház anyagi helyzetét feltüntető
adatok a következők: az 1909 évi számadás eredménye: bevétel volt 23,683 k.(23683 korona) 91 f.(91 fillér) kiadás 20,652 k.
55 f.; pénztári maradvány 3,011 k. 36 f. Követelés egyházi adóhátralékokban
2,517 k. 54 f. Az egyház adóssága 2,000 k. Az egyház jövedelmét képezik: főldek
és piactéri bérház haszonbére,
közbirtokossági takarékpénztár által, - mely az 1899 évben alapíttatott 240,000
kor. alaptőkével s jövedelmét állandóan községi és kulturális célokra fordítja,
- az 1874 évben megajánlott évi 1,400 kor.; a templomi perselypénz, orgona és
halotti harangozásért fizetett díjak, jótékony adományok, melyeknek összege
1909-ben 22,092 k. 96 f. továbbá az egyházi adó, mely 2 k. személyadóban és
10%-os állami adó után fizetendő percentuális egyházi adóban van megállapítva s
végre a Kállay alapítványból tandíj megváltás címén az 1907 év óta fizetett évi
2,400 korona. A kiadások főbb tételei: hivatali fizetésekre 12,079 k. 70 f. Más
alkalmazottaknak 856 korona. Fütés favágás 376 k. 14 f. Adók és illetékek 1850
k. 77 fillér. Jótékonyság 408 k. 39 f. Napi dijak 160 k. 40 f. Irodai szükségletek
228 k. 84 f. Épületek fentartására 278 k. 98 f. Tőke visszafizetés 2,344
k. Előre nem láthatókra 633 k. 76 f.
Vegyes kiadások 318 k. 78 f. Rendkivüli szükségletek 1,136 k. 79 f.
Az egyház tulajdonát képező
alapítványok: Kállay alapítvány 40,000 k. Iskolai árvapénztár 14,971 k. 93 f.
melynek kamatából évente 800 koronát kitevő összeg fordíttatik szegénysorsu
árva gyermekek könyv és ruhasegélyben való részesítésére. Állandó
templompénztári vagy egyházfentartási alap 9,436 k. 81 f., melyhez járult
ujabban a Bakoss Ilona alapítvány 627 k. 96 f. értékben. Célja ha majd az
alaptőke megfelelő összegre növekszik, az egyházi adófizetés teljes
megszüntetése. Országos ref. közalapi alap: 4,160 k. Lelkészfizetési alap 1,990
k. Közpénztári alap 1,696 k. A két előbbi néh. Bakoss Gábor lelkész által, az
utóbbiak pedig Erőss Lajos lelkészsége idejében létesültek.
Az egyház szervezete zsinat presbyteri.
Jelenleg az 1904 évben tartott alkotmányozó zsinat által hozott s ő felsége
dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk I. Ferencz József által szentesített 9
törvénycikk van érvényben. Az egyház presbyteriumának elnöke a lelkész, ki
egyszersmind az iskolaszéknek, gazdasági és fegyelmi választmánynak is elnöke.
Gondnok Barcsa Zsigmond 4-dik év óta. Egyháztanácsosok: Balázsházy János, Bene
János, Bojtor Imre, Bojtor Sándor, Csapó István, Domokos Géza, Domokos Bálint,
Kállay Ignácz, Karácsony Zsigmond, Karacs József, Karmazsin László, Kiss
József, Kiss László, Kovács Mihály, Koroknay Gergely, ifj. Nagy István tanító,
Pércsy Albert, Pércsy Lajos t.gondnok, Pércsy Lajos, Sápy Imre, Szabó Géza,
Szabó Gyula, Szabó Márton, Szabó Mihály, Török Lajos, Ványi Sándor, Ványi
Lajos, Ványi Bálint, Zákány Márton. Egyházi jegyző Szabó Ferecz tanító.
Az egyházmegye /also-szabolcs-hajdu-vidéki/
esperese: dr. Balthazár Dezső h.böszörményi lelkész, egyházmegyei gondnok: Rásó
Gyula nyug. alispán kir. tanácsos.
A tiszántuli ref. egyházkerület
püspöke dr. Erőss Lajos, főgondnoka
Degenfeld Lajos gróf.
A község főbirója: Szabó Mihály,
főjegyző Kállay Ignácz, egyuttal a közbirtokossági takarékpénztár
vezérigazgatója; adóügyi jegyző Fodor János, jegyző Fodor Imre, jegyzői irnok
Domokos Géza. Törvénybiró: Pércsy Albert, adópénztárnok Karacs József. Községi
pénztárnok: Ványi Bálint, közgyám: Biró László. Községi orvos: dr. Matolcsy
Kálmán. A második orvosi állás betöltetlen. Tüzoltó főparancsnok: Kiss József
|
A h.szoboszlói járás főszolgabirája:
Nábráczky István. Hajduvármegye alispánja: Kovács Gyula. Hajduvármegye főispánja: Domahidy Elemér Magyar miniszterelnök: Khuen Héderváry
Károly gróf. |
Járásunkban az országgyülési
képviselőség jelenleg választás alatt áll. Országgyülési képviselőnk volt 26
éven keresztül Papp Elek.
Községünkben 2 közmívelődési egyesület
van. Az egyik az 1871 évben létesült Olvasókör, elnöke Karácsony Imre lelkész;
a másik a függetlenségi 48 as olvasókör, elnöke: Nagy Lajos községi esküdt. Van
két temetkezési egylet, az I nek az elnöke Pércsy Lajos, a II iké Pércsy
Albert. A ref. vallásnak száma egyházunkban 5,492, más vallásuakkal a község
népessége körülbelül 6,000.
A templom körül elterülő emlékkertet az
1896 évi millenium emlékére Kiss Ferencz akkori lelkész kezdeményezése és
buzgólkodása folytán a község áldozatkészsége hozta létre. A község
belterületén most folyik a minden utcát behálózó betonjárda készítése, mely
mintegy 100,000 koronába kerül. Szintén most készül a vicinális (helyi érdekű) kőut Debrecen felé, mely már ez év folyamán át
lesz adva a közhasználatnak.
Midőn
ezen egyházunk és községünk beléletét és rövid történetét felölelő emlékiratot
berekesztjük, tesszük ezt a jóságos Istenhez, a mi szerető mennyei Atyánkhoz
intézett azon kéréssel, hogy tartsa fenn és virágoztassa a mi édes magyar
hazánkat és ebben a mi vallásunkat és a mi református anyaszentegyházunkat mind
az időknek végéiglen, védelmezze azokat minden megtámadtatások ellenében, hogy
rajtok a pokol kapui se vehessenek diadalmat. Ámen.
Irtam Főldesen, 1910-dik év május
hónap 29-dik napján Karácsony Imre ref.
lelkész.
Ezen iratot a Karácsony Imre
lelkész úr által írt eredetiről lemásolta Nagy István ref. tanító.
