Emlékiratok a földesi templom torony- és templomgombjában

Mikor épűlt Templom és Torony e helyen adatok hiánya miatt meg nem határozható. Azonban már 1766-tól 1769-ig maradtak fenn latin emlékiratok, melyekből következő adatok olvashatók:

1. Nemzetes Török János Földes község Hadnagya kéri a m.k.(magyar királyi) Helytartótanácsot, hogy a földesi helv. hitv.(helvét hitvallású) egyházközségnek, melynek népessége felűlhaladja a 2000-et, elavult Temploma kibővítésére és Tornya helyrehozására adjon engedélyt.

2. Török János ezen kérelme – informatio (tájékoztatás) végett – Szabolcs megye rendeihez tétetett által.

3. A kérelem egy küldöttségnek adatott ki, mely a hely színén, kerűleti tisztviselő ( homo Dioecesaneius) részvételével tartott szemle után eljárása eredményét eként terjesztette fel:

a. A Templom roskatag (ruinosum)

b. A Torony – noha a nagyobb harang levétetett – a kisebb harang huzása közben tembetűnőleg inog (vacillans)

c. A Templom hossza 10°, szélessége 3°, a Torony (magasságáról nincs említés) szélessége 1° és 3'. (biztos nem fok és perc, inkább öl és arasz)

d. Megtér a Templomban és a benne levő rongált fakarzaton 383 ember; nem tér be 690.-

Az informatió a megyéről a Helytartótanácshoz felkűldetett; innen pedig ismét a megyére visszaszármaztatott, azzal a meghagyással, hogy adjon a megye ujabb informatiót ezekről:

a. Mennyire kellene a Templomot kibővíteni?

b. Az építési költség miből fog fedeztetni?

A megye az informatiót eként terjesztette imét fel:

a. A Templom szélessége 3 öllel, a Toronynak mind szélessége, mind magassága egy-egy öllel növelhető.

b. Az építési költség a helység közönséges jövedelméből fedezhető (ex communibus Possessionis proventibus).

Ezen informatió a Helytartótanácshoz kűldetvén, a megyére lekűldött intimatum (bizalmas leírat) megengedte, hogy mind a templom, mind a torony a megye informatiója szerint restauraltassék (állíttassék helyre). A megyének pedig meghagyatott őrködni a felett, hogy az építés az elébb érintett de e mellett a szűkségen tul nem terjesztett mérvben hajtassék végre (ne ultra praeattacta, - pro usu tamen neczosittatis deservitusia extensione - fiat.)

Datum N.Kálló 2^a augusti ao(anno) 1769 Johannes Pálfi de Tusnád.

Ezen helytartósági engedélynek Földesre lett megkűldésével az építés akadályai elhárulván.

II.

A roskatag és szűk Templom 1769. az ingatag Torony 1770. évben az engedélyben meghatározott méretek szerint restauráltatott. A Templom keleti és nyugoti végébe egy-egy karzat építtetett; mennyezetűl boltozatok alkalmaztattak, melyek abban levő két sor (négy pár) kőoszlopon nyugodtak. A Toronyba a régi harangok ismét felhuzattak; 1778-ban pedig Domokos Ferencz hadnagy idejében óra is szereztetett abba. Mind a Templom, mind a Torony fenyőfa zsindelylyel fedeztetett.

Megjegyzendő, hogy a régi Toronyból levett és az ujba helyezett két ( három-három bécsi mázsás) harang egyikén ez az írás volt: A Nemes Földesi sz.(szent) Ecclesia (gyülekezet) számára öntetett: Goss M K H Josephus Seimer Pest Ao(anno) 1744; a másikon ez: Isten dicsőségére a ns Földesi Reformata szent Ecclesia a maga kőlcségén öntette 1758.

Ezen építkezéseknél mesterek voltak Geneva János Sochinger Antal, Ambrus János (pesti) kőmívesek. A munkadíj 3405 magyar forint és 10 Denarba kerűlt, mely a következő forrásokból fedeztetett:

1.	Virágos György, Molnár György és Rásó István nádudvari lakosok kegyadománya	68	frt	88	kr
2.	Helybeliek kegyadománya	641	"	74	"
3.	Község oblatiója (felajánlása, adománya)	187	"	17	"
4.	Egyház adománya	181	"	31	"
5.	Egyház marháinak ára	102	"
6.	Kölcsön a debreceni collégiumtól	2020	"
7.	Kölcsön Szilágyi Lőricz debreceni polgártól	204	"
	Összesen:	3405	forint	10	krajcár

Hivatalnokok: Lelkipásztor: Szalacsi Mihály; Gondnok: Bíró István; Hadnagy: Török János; Jegyző: Csató András.

III.

Az 1769-ben restauralt Templom ötvenhárom évi fennállás után avult állapotra jutván 1822-1828-ig jelentékeny átalakítással állíttatott helyre. Belsejéből a kőoszlopok és boltozatok eltávolíttattak; nyugot felől 18¹/₂ ölig nyujtatott, déli oldalához egy nagy porticus (előcsarnok) toldatott, az egész stucatura(vakolatos) - mennyezettel láttatott el; keleti és nyugoti végébe s az uj porticusba karzat állíttatott; az egész tetőzet pedig Karczagról szállított veres cseréppel fedeztetett.

Ez a Templom építés, melyet Szláma Márton kőmíves, Győri János ács, Kiss Sándor, Kiss Lajos, Czike Sámuel (ez utóbbi a szószéket készítette) asztalosok vezettek 7563 frt 39 kr.ba került, mely a csekély mérvű önkéntes adakozásoktól eltekintve osztáspuszta (határrész) váltságból állott elő.-

Hivatalnokok: Lelkipásztor: Sólyom Balázs; Gondnokok: Hodosi Sámuel, Szabó József; Hadnagyok: Pércsi József és Török Sámuel; Jegyző: Kemecsei Péter.-

IV.

Az 1770-ben restauralt Torony hatvan évi fennállás után 1830-1834-ig volt javítás alatt; a mikor falazatai a mostani magasságig (15 ölig) emeltettek. Fedélszerkezete a ma is esőben fennálló gazdagon aranyozott réz sisakkal ékesíttetett. A régi harangok és az óra ebbe is feltétettek.

Az építkezés - melynél mesterek voltak: Jakó Gábor kőmíves, Balthazár Dániel ács és Jéger András rézmíves, - 9163 frt 40 kr-ba kerűlt váltóban, mely hasonlóképen osztáspuszta váltságból vétetett be.

Hivatalnokok: Lelkipásztorok: Sólyom Balázs, Gál András; Gondnokok: Domokos János, Szabó Sándor; Építtető gondnok: Nagy Márton; Hadnagyok: Pércsi József, Török Sámuel; Jegyző: Kemecsei Péter.-

Az 1744-ben öntetett harang 124, az 1758-ban öntött pedig 110 esztendei szolgálat után 1868-ban levétettek, eladattak és a mostani 3 haranggal felcseréltettek. Ezeket az egyház rendelésére Pozdeck József budapesti nagyszerkovács és fuvógyáros, Hilzer Ignáczczal öntette Bécs-Ujhelyen; saját műhelyében Budapesten vastengellyel és koronával felszerelte; Nov. 2.^ik napján a saápi vasuti állomásra hozatta, honnan az egyház 3-án hazaszállíttatta; Pozdeck József pedig Nov. 4-én d.u. 3-4 óra közt a toronyba felhuzatta és az előre berakott vasállvány keretekre felállíttatta.-

A harangok sulyja:	(1 bécsi mázsa = 56,12 kg)	(1 bécsi font = 0,5612 kg)	(összesen ha 1mázsa = 100 kg)
Nagy harang	16 bécsi mázsa	16¹/₂ font	9,07 mázsa
Közép harang	9 " "	40 ¹/₂ "	5,28 "
Kis harang	4 " "	68 ¹/₂ "	2,63 "
Összesen:	30 " "	25 ¹/₂ "

Áruk a vasállványkeretekkel együtt, melyeknek bécsi fontja 25 kr.ral számíttatott 4574 frt 9 kr. volt o. értékben. Ehez járult:

A közönség	1400	frt
Az egyház	291	"
Az ócska harangok ára	360	"
Kegyadományok	2523	"	9	kr.
Összesen:	4574	forint	9	kr.

A harangokkal együtt az óra is megujult; gépezete óranegyedet ütő szerkezettel pótoltatott, melyért Körtvélyesi Sándor órás és Körtvélyesi Ferencz kovács helybeli mestereknek 450 frt fizettetett az egyház rendes pénztárából.

Hivatalnokok: Lelkipásztor Bakoss Gábor; gondnok Kiss Bálint; kőzségi bíró Szabó László; jegyző Erdélyi Sámuel.

IV.

Az idő mely követ, vasat egyiránt megemészt, ennek a Templomnak sem kedvezett és 60 évi fennállás után, különösen fedélszerkezetét és stukaturáját annyira megrongálta, hogy mindegyik bomlással fenyegetett. Az egyháztanács tehát 1883-ban elhatározta, hogy az egész épűletet stílszerűleg helyrehozatja.

A munka Suján Ferencz és Czigler Győző budapesti műmérnökök terve és főfelügyelete mellett 1884 május 11-én megkezdetett. Ekkor a Templom északi oldalához két lépcsőház toldatott, délen és nyugoton pedig egy-egy szélfogó; mind a három karzat megujíttatni, a keleti és nyugoti kibővíttetni rendeltetett.

Az építést Szőllősi János kőműves, Kerékgyártó István ács, Nagy Sándor asztalos és Megyesi Gábor lakatos debreczeni mesterek vállalták fel; a horganyozott vaslemez fedél Gulyás Károly alvállalkozó munkája.

Az építés mely mintegy 20,000 frt kiadást vesz ígénybe – a belső szerkezeten kívűl, mely a jövő évre marad – még ez évben befejeztetni szándékoltatik.

A költségek fedezetéűl következő források szolgálnak:

1.	Önkéntes kegyadomány mintegy	1500	frt
2.	Közbírtokossági ajánlat, ezer frt öt éven át	5000	"
3.	Egyház rendes jövedelméből	2000	"
4.	Polgári adó aránya utáni kivetésből	11000
4.	visszatérítendő kölcsön	11000	"
5.	A templombontásból került anyagokért	500	"
	Összesen:	20,000	frt

Megjegyzendő, hogy a kölcsön alábbszállításra az 1883 és 1884 évre a polgári adó 25%-a vettetett ki, melyből eddig mintegy 4500 frt fizettetett be.

Lelkek száma 1884 Január 1-én 4384 ref. és mintegy 300 zsidó s néhány róm. katholikus és ó hitű.

Tanköteles a ref. részről 517. Iskolába jár 438; az iskolát elhagyta a tankötelezettség letelte előtt 32; nem iskolázó 7.

Hivatalnokok: Lelkipásztor Bakoss Gábor, szolgál 1852 ápr. 24 óta. Segédlelkipásztorok az építés ideje alatt: Kincses István, utóbb Kozma Zsigmond. (Mind a hárman Szatmár megyei születésűek.)

Egyházi és építést vezető gondnok: Biró Imre.

Építtető bizottsági tagok: (a lelkész, gondnok és Czigler Győző műmérnökön kívűl: Szabó Imre V. Szabó Mihály S. Bíró Lajos H. Kiss István S. Körtvélyesi Ferencz, Körtvélyesi Gergely. Póttagok: Bíró János, Koroknai Gergely.

Presbyterek (egyháztanácsosok): Balázsházi Gyula, Bíró Lajos H. l.f.(lásd feljebb), Bóldog István, Boross Lajos K, Csapó István, Domokos János, Karacs Gábor, Karacs Imre, Karacs László, Karácson Ferencz, Kiss József, Koroknai Gergely l.f., Körtvélyesi József, Kovács Mihály, Megyesi Gábor, Pércsi Imre, Pércsi Lajos E., Szabó Imre V. l.f., Szabó József H., Szabó Márton, Szabó Mihály S. l.f., Széles Gábor, Szőlősy Imre, Török bálint, ifj. Ványi Sándor, Vincze József rektor.

Presbyteri jegyzők: Vincze József, Nagy Antal.

Fiu tanítók:	az iskola	VI, V, IV	osztályában	: Vincze József l.f.
" "	"	III, II	"	: Kovács Lajos
" "	"	I	"	: Karácson Mihály
Leánytanítók:	"	VI, V, IV és III	"	: Nagy Antal l.f.
"	"	II és I	"	: Szilágyi Lajos

Egyházfiak: Barcsa Zsigmond, Szabó Sándor R.

Harangozók: Bíró Sándor, ^aMata János

Községi bíró: Szabó Imre V. l.f. Községi jegyzők: Erdélyi Sámuel fő, és Fodor János segéd. Törvénybíró: Bóldog István l.f.

Esküdtek: Karacs László l.f., Marton Lajos, Pércsi Imre l.f., Pércsi Lajos l.f., Szabó Márton l.f., Török Bálint l.f.

Adópénztárnok: Balázsházi Gyula l.f. Közpénztárnok: Kiss József l.f. Közbirtokossági magán pénztárnok: Kállay Ignácz. Közgyám: Szabó József H.l.f. Takarékmagtárnok: Körtvélyesi József. Községi orvos: Matolcsi Kálmán. Gyógyszerész: Zloczky Mihály. Posta mester: Fráter Olga.

Magyarország koronás királya: Első Ferencz József.

Miniszter elnök: Tisza Kálmán.

Tiszántuli egyh. kerület püspöke: Révész Bálint kir. tanácsos.

" " " főgondnoka: Vállyi János.

Alsó-Szabolcs-Hajdukerületi egyh. megye esperese (elöljáró lelkésze): Szeremley József.

" " " " gondnoka: Gróf Dégenfeld József.

Hajdu megye főispánja: Gróf Dégenfeld József l.f.

" " alispánja: Rázsó Gyula.

Nádudvari járás szolgabírája: Nábráczky István.

Pótlék.

A mostani fiiskola épűlt 1885-ben, a keleti leányiskola 1871-ben, a nyugoti 1873-ban. A két temetői csőszház 1882-ben. A templom körüli járda elkészíttetett 1862-ben.

Néhai Zákány Sándor presbyter 1884 april. 18-án tett végrendeletében 180 holdnyi szántóföld hagyatékáról ugy rendelkezett, hogy kijelölt örökösei özvegyének halála után holdankint 30, összesen mintegy 5400 frtot fizessenek az egyháznak, mely 10,000 frtra növeltetve, egy ujonnan beállítandó tanító évi fizetésének alapjául gyümölcsöztessék. -

Ez év őszén egy pár jármos ökör 300-350 frt. Egy pár borjas fejős tehén 150-180 frt; egy pár mustra birka 5-5 frt 50 kr; Egy pár süldő 10-12 frt.

Marha hus klgrja 40-44 kr; juh husé 30-36 kr; szalonnáé 45-50 kr; Tisztabuza m. mázsája (métermázsa = 100 kg) előbb 9-9 frt 20 kr; később 6-7 frt; Rozs előbb 6-6 frt 20 kr; később 4-5 frt; Árpa 5-5 frt 20 kr; Ó tengeri 5 frt 70 kr; uj = 3 frt 50 kr - 4 frt; Kerti bor HL-je 4-5 frt; Regale (egyházi föld, lásd Bakoss Gábor írását) bérlő Bogdán Gábor ref. földbirtokos. Bérlet ára 7000 frt. (innentől Bakoss Gábor saját elmosódott írása olvasható) A Vénkert déli részihez az ugy nevezett Gyümölcsös 1853 a Bábel kert, mely elébb kenderföld volt 1872-ben fogattuk (??) fel. 1864 doktori állomás 1865 gyógyszertár állíttatott. Az olvasókör alakult 1871 végén.

Fogalmazva Földesen Október 30-án 1884 Bakoss Gábor a földesi ref. egyház lelkipásztora

Emlékirat

(Eredetit írta Karácsony Imre lelkész 1910-ben)

mely 1910 május 29-én a toronygombi feltételkor a gombban helyeztetett el

Békesség és üdv az olvasónak!

A főldesi ref. egyháztanács még az 1834-edik évben Isten dicsőségére emelt tornyának és az 1885-dik évben ujjá épített templomának alapos renoválását határozván el, ezen alkalommal az egyház ujabb történetére vonatkozó adatokat, – mivel az 1885-dik évig terjedő történeti adatok a templom keleti végén levő gombban, (lásd a fenti emlékiratot) valamint az egyháztanács azon évi jegyzőkönyvében, is fel vannak sorolva, – a következőkben adja át az utókornak és emlékezetnek okáért az alábbiakat örökíti meg:

A presbyterium 1910 évi március 13-dikán tartott gyűlésében nemcsak a templom és torony, hanem egyszersmind az összes egyházi épületek kijavítását is elhatározta, továbbá azt is, hogy mivel a most már 30 tagból álló presbyterium részére az eddigi gondnoki hivatalos helyiség szüknek bizonyult, mivel lelkésznek az eddigi magtárra a terményfizetésnek az 1897 évtől készpénzre történt átváltoztatásával nincsen szüksége, a lelkészi magtár a presbyterium tanácstermévé alakíttassék át. Ezenkivül több kisebb rendű építkezés és átalakítás is szükségesnek mutatkozván, az összes építési költségek mintegy 7500 koronát tesznek ki, melynek fedezetéül az egyház pénztárában levő 5000 k. és a felsőbb hatósági engedély mellett a templompénztárból kölcsön veendő 2500 k. jelöltetett ki. Az építés teljesítésével Magyar János nagyváradi építőmestert bízta meg presbyteriumunk, ki is az építkezéseket közmegelégedésre végezi.

A toronygomb aranyozásánál, mivel a vihar a csillagszárat régebben megingatta, és helyéből kimozdította, szükségesnek mutatkozott az egész csillagszár, toronygomb és az ezeket tartó ugynevezett árbocfa kivétele, s ennek ujjal egy hétméteres erős tőlgyfagerendával felcserélése. Ezuttal a toronygombban egy bádogszelencében elhelyezett emlékiratot sok nehézséggel olvashatóvá téve, egész terjedelmével ide igtatjuk annak tartalmát a mint következik:

Emlékeztető írás

(Eredetit írta Sólyom Balázs lelkész 1818-ban)

Az 1771 ik esztendőben készült ez a torony és ugyanakkor ez a gomb is mely feltétetett rá, de az 1818 ik esztendőben aug. 4 ik napján délben 12 és egy óra között három felől jövő felleg a torony felett összeütközvén az azokból leereszkedett mennykő a torony sugárját a gombon aló megütötte, a torony sugárjából a dél felől való óldalon a szarufákat széllyel szakgatván a zsindelyeket lehajigálta és széllyel hordta, a toronykőfalán a templom gerincze irányában lejutván a menykő, és a templom gerinczén lévő bádogon végigmenvén a templom tetején az északi és délfelől való részeken a szarufákat kiszakgatván, a gerincztől fogva mindkét felől az egész tetőnek az ereszéig a zsindelyeket széllyel hányta, különösen a toronyban lévő szaru és kötésfákat megszakgatván a menykő, a toronynak teteje ingadozni láttatott, ilyen ingadozó állapotát a toronynak látván az ekklézsia előljárói, az Isten dicsőssége mellett buzgó indulatjokból arra vezéreltettek, hogy az elromladozott és csaknem dülőfélben levő toronysugárról a gombot levétették, a torony kötés és szarufákat is leszedetvén annak sugárját is alacsonyabbra vétették, és annak ujra készült sugárját a régibb és elromlott sugárról levett gombbal ujra felékesítették, az lévén ekklézsia előljáróinak szándékok, hogy Isten segítségével idővel annak fala magassabbra rakatik, sugára és az abban az időben meghatározandó módszerint újonnan és magassabra építtetik. A mostani alacsonyabbra építtetett 1771 ik esztendőben készült gombba emlékezetnek okáért az ekklézsia külső és belső előljáróiknak neveik feljegyeztettek és ilyen renddel következtek:

A főldesi reformáta ekklézsiának prédikátora Tiszteletes Sólyom Balázs, az ekklézsia kurátora Ns.Nagy Bálint, oskola rektora Komáromi János, leányok tanítója Ns. ifju Sápi István, az apróbb fiu gyermekek preceptora (tanítója) Adorján István.

Az helység Előljárói, rendszerint való hadnagy Ns. Szabó János. Nemes tanácsbeli esküdtek h. Pértsy János. Ritókh András. Szabó Mihály. Boldogh Ferenc. Domokos Márton. Sápi Mihály. Ritókh József. Kemetsey Mihály. Tóth Mihály. Karátson Miklós. Domokos Mihály. Pásztor Bálint. Pértsi József. Hites Nótárius Kemetsey Péter.

Az nemes tanács mellett az ekklézsiai dolgokra ügyelő és hittel szolgáló személyek Ns. idős Biró Sándor. Ns. Nagy Gergely. Ns. Biró Mihály. Ns. Nagy Mihály. Ns. Biró József. Ns. Domokos Ferenc. Ns. Somogyi Ferenc. Ns. Szabó István. Ns. Hodosi Sámuel.

A torony sugárját újonnan épített és a gombot arra feltevő ács neve: mester Győri János tordai lakos, legényei: a mester fia Győri Péter és Csorba István tordai lakosok.

Kelt Főldesen Augusztus 19-dik napján 1818 ik esztendőben.

Emlékezetnek okáért íródtak a következő deák és magyar versek akkori rendes prédikátor által:

Fulmine factus ego rursus nunc elevo aevo

Tegmine mox furris luceal isla nova.

Teremtője s alkotója a csillagos egeknek,
Hatalmas igazgatója a terhes fellegekenek,

Nagy Istenünk megőrizzed e gyenge hajlékokat,

Kegyelmedből védelmezzed égi tűztől azokat,

Engedd e nép örömére idővel szépüljenek,

Nagy neved dícséretére ujra felépüljenek!!

Irtam 1818 ba Augusztus 19 edik napján S.B. mk.(Sólyom Balázs maga keze)

A mi már egyházunk ujabb történetét illeti, lelkipásztora volt az 1885 évig b.e.(boldog emlékű) Bakoss Gábor, ki az egyház vezetésében, iskoláinak a kor szinvonalára emelésével soha el nem muló érdemeket szerzett magának. S dicsteljes halálát a lelkészlak felépítése a templom és torony teljes ujjáépítése után ott lelte a templom tövében 1885 aug. 11 én. Utána Erőss Lajos a tiszántuli egyházkerület jelenlegi nagynevü püspöke volt az egyház lelkésze az 1893 évig, utána Kiss Ferenc p.ladányi lelkész 1900 ig, azóta Karácsony Imre. Az egyház jelenlegi tanítói: Papp Imre, Nagy István, Szabó Ferencz, Boldizsár Lajos és Saja Vilmos a fiuk-, Nagy Istvánné: Pávay Erzsébet, Buzogány Dénes, Ujváry Mária, Buzogány Dénesné: Kassay Lujza, és Simon Erzsébet a leányok tanítói. Van tehát az egyháznak ez idő szerint 10 iskolája s most már csak a VI és V osztályokat vezeti egy tanító. Tankötelesek száma 331 fi, - 337 nő; feljár 306 fi, 296 nő; iskolát idő előtt elhagyta 19 fi, 30 nő; iskolázatlan 6 fi és 11 nő. Iskolai igazgató Papp Imre kántortanító, ki egyuttal orgonista is 1894 óta. Az orgonát Kiss Ferenc idejében 3200 forint készítette Angster János pécsi orgonaépítő.

Az ismétlő iskolai tankötelesek száma 102 fi 102 nő, feljár 84 fi, 77 nő. Az ismétlő iskolát tanítják Papp Imre és Nagy István a fiuknál, ez utóbbi a községi faiskola vezetője is, és Ujváry Mária a leányoknál. A női kézi munkát tanítja Pávay Erzsébet. Az ismétlő iskolai tanítók és a női kézi munka tanítója fizetésöket a Kállay alapítványból kapják. A confirmandusokat (gyülekezeti beavatásra készülő fiatalok) agendára (szertartásra) oktatják: Szabó Ferencz és Nagy István. Confirmált növendékek száma 80.

A VI ik tanítói, illetve III ik leánytanítói állás az 1889 évben lett szervezve, a VII és VIII tanítói állás b.e. Kállay László urnak 1901 ápril 15 én bekövetkezett halála után. Nevezett emberbarát ugyanis összes vagyonát ⁹/₁₀-ben a községre ¹/₁₀ részben pedig egyházunkra hagyományozta. Előzőleg már a volt gyógytárhelyiség,- jelenleg piactéri bérház - iskolai célokra leendő megvételére 2000 forintot volt kegyes adományozni. A mintegy 500 kat. holdat tevő birtok tizedrészére nézve az egyház a községgel 40 ezer koronában egyezett ki. A Kállay alapítványból állította fel a község a Kállay-kisdedóvodát, melynek vezetője Papp Ilona; ugyancsak ebből tartja fenn a községi óvodát, melynek vezetője Csathó Jolán Kállay Sándorné. A 7 és 8-dik iskola tanítónői szintén a Kállay alapítványból nyerik a 900 korona államsegélyen kívül fizetésüket, lakbérüket a tanítói gyugdíjintézetbe fizetendő járulékkal együtt. A IX és X tanítói állás az 1907 évben szerveztetett szintén államsegéllyel, 6 iskola az egyház épületeiben, 4 iskola pedig a Kállay alapítványi épületekben van elhelyezve s modern berendezésüknél fogva a mai kor kívánalmainak megfelelők, kivált az épen most eszközölt célszerű és szükséges átalakítások folytán.

A mi pedig egyházunk vallás-erkölcsi életét illeti, a templombajárást a hívek kellő buzgósággal gyakorolják. Nagyobb bünök alig fordulnak elő. Az uri szent vacsorában részesülők száma sajnálatos hanyatlást mutat. Vadházasok és viszálkodók kevés számmal vannak, különben is az itteni eljárás az állami anyakönyvezés, a polgári házasság és gyermekek vallására vonatkozó törvényeknek az 1895 évi október 1-sején lett életbe léptetése óta inkább a polgári hatóság feladatai közé tartozik. Baptisták száma kik egyházunk kebeléből kiléptek: 8.

Az egyház anyagi helyzetét feltüntető adatok a következők: az 1909 évi számadás eredménye: bevétel volt 23,683 k.(23683 korona) 91 f.(91 fillér) kiadás 20,652 k. 55 f.; pénztári maradvány 3,011 k. 36 f. Követelés egyházi adóhátralékokban 2,517 k. 54 f. Az egyház adóssága 2,000 k. Az egyház jövedelmét képezik: főldek és piactéri bérház haszonbére, közbirtokossági takarékpénztár által, - mely az 1899 évben alapíttatott 240,000 kor. alaptőkével s jövedelmét állandóan községi és kulturális célokra fordítja, - az 1874 évben megajánlott évi 1,400 kor.; a templomi perselypénz, orgona és halotti harangozásért fizetett díjak, jótékony adományok, melyeknek összege 1909-ben 22,092 k. 96 f. továbbá az egyházi adó, mely 2 k. személyadóban és 10%-os állami adó után fizetendő percentuális egyházi adóban van megállapítva s végre a Kállay alapítványból tandíj megváltás címén az 1907 év óta fizetett évi 2,400 korona. A kiadások főbb tételei: hivatali fizetésekre 12,079 k. 70 f. Más alkalmazottaknak 856 korona. Fütés favágás 376 k. 14 f. Adók és illetékek 1850 k. 77 fillér. Jótékonyság 408 k. 39 f. Napi dijak 160 k. 40 f. Irodai szükségletek 228 k. 84 f. Épületek fentartására 278 k. 98 f. Tőke visszafizetés 2,344 k. Előre nem láthatókra 633 k. 76 f. Vegyes kiadások 318 k. 78 f. Rendkivüli szükségletek 1,136 k. 79 f.

Az egyház tulajdonát képező alapítványok: Kállay alapítvány 40,000 k. Iskolai árvapénztár 14,971 k. 93 f. melynek kamatából évente 800 koronát kitevő összeg fordíttatik szegénysorsu árva gyermekek könyv és ruhasegélyben való részesítésére. Állandó templompénztári vagy egyházfentartási alap 9,436 k. 81 f., melyhez járult ujabban a Bakoss Ilona alapítvány 627 k. 96 f. értékben. Célja ha majd az alaptőke megfelelő összegre növekszik, az egyházi adófizetés teljes megszüntetése. Országos ref. közalapi alap: 4,160 k. Lelkészfizetési alap 1,990 k. Közpénztári alap 1,696 k. A két előbbi néh. Bakoss Gábor lelkész által, az utóbbiak pedig Erőss Lajos lelkészsége idejében létesültek.

Az egyház szervezete zsinat presbyteri. Jelenleg az 1904 évben tartott alkotmányozó zsinat által hozott s ő felsége dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk I. Ferencz József által szentesített 9 törvénycikk van érvényben. Az egyház presbyteriumának elnöke a lelkész, ki egyszersmind az iskolaszéknek, gazdasági és fegyelmi választmánynak is elnöke. Gondnok Barcsa Zsigmond 4-dik év óta. Egyháztanácsosok: Balázsházy János, Bene János, Bojtor Imre, Bojtor Sándor, Csapó István, Domokos Géza, Domokos Bálint, Kállay Ignácz, Karácsony Zsigmond, Karacs József, Karmazsin László, Kiss József, Kiss László, Kovács Mihály, Koroknay Gergely, ifj. Nagy István tanító, Pércsy Albert, Pércsy Lajos t.gondnok, Pércsy Lajos, Sápy Imre, Szabó Géza, Szabó Gyula, Szabó Márton, Szabó Mihály, Török Lajos, Ványi Sándor, Ványi Lajos, Ványi Bálint, Zákány Márton. Egyházi jegyző Szabó Ferecz tanító.

Az egyházmegye /also-szabolcs-hajdu-vidéki/ esperese: dr. Balthazár Dezső h.böszörményi lelkész, egyházmegyei gondnok: Rásó Gyula nyug. alispán kir. tanácsos.

A tiszántuli ref. egyházkerület püspöke dr. Erőss Lajos, főgondnoka Degenfeld Lajos gróf.

A község főbirója: Szabó Mihály, főjegyző Kállay Ignácz, egyuttal a közbirtokossági takarékpénztár vezérigazgatója; adóügyi jegyző Fodor János, jegyző Fodor Imre, jegyzői irnok Domokos Géza. Törvénybiró: Pércsy Albert, adópénztárnok Karacs József. Községi pénztárnok: Ványi Bálint, közgyám: Biró László. Községi orvos: dr. Matolcsy Kálmán. A második orvosi állás betöltetlen. Tüzoltó főparancsnok: Kiss József

A h.szoboszlói járás főszolgabirája: Nábráczky István.

Hajduvármegye alispánja: Kovács Gyula.

Hajduvármegye főispánja: Domahidy Elemér

Magyar miniszterelnök: Khuen Héderváry Károly gróf.

Járásunkban az országgyülési képviselőség jelenleg választás alatt áll. Országgyülési képviselőnk volt 26 éven keresztül Papp Elek.

Községünkben 2 közmívelődési egyesület van. Az egyik az 1871 évben létesült Olvasókör, elnöke Karácsony Imre lelkész; a másik a függetlenségi 48 as olvasókör, elnöke: Nagy Lajos községi esküdt. Van két temetkezési egylet, az I nek az elnöke Pércsy Lajos, a II iké Pércsy Albert. A ref. vallásnak száma egyházunkban 5,492, más vallásuakkal a község népessége körülbelül 6,000.

A templom körül elterülő emlékkertet az 1896 évi millenium emlékére Kiss Ferencz akkori lelkész kezdeményezése és buzgólkodása folytán a község áldozatkészsége hozta létre. A község belterületén most folyik a minden utcát behálózó betonjárda készítése, mely mintegy 100,000 koronába kerül. Szintén most készül a vicinális (helyi érdekű) kőut Debrecen felé, mely már ez év folyamán át lesz adva a közhasználatnak.

Midőn ezen egyházunk és községünk beléletét és rövid történetét felölelő emlékiratot berekesztjük, tesszük ezt a jóságos Istenhez, a mi szerető mennyei Atyánkhoz intézett azon kéréssel, hogy tartsa fenn és virágoztassa a mi édes magyar hazánkat és ebben a mi vallásunkat és a mi református anyaszentegyházunkat mind az időknek végéiglen, védelmezze azokat minden megtámadtatások ellenében, hogy rajtok a pokol kapui se vehessenek diadalmat. Ámen.

Irtam Főldesen, 1910-dik év május hónap 29-dik napján Karácsony Imre ref. lelkész.

Ezen iratot a Karácsony Imre lelkész úr által írt eredetiről lemásolta Nagy István ref. tanító.