Halomsorjan.hu

Földes téves személynévi eredete

Az 1937-es Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város

Adattára című könyv szerepe Földes történetében

Hálózatra tette: Körtvélyesi Kálmán

Hajdumegye leirása 1882

Földes község története 1936

Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir város Adattára 1937

Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye 1940

Hajdú-Bihar megye Kézikönyve 1998

Földes története I. 2002

Harangszöveg 2004

Barangolás Földes múltjában 2015

Földes honlap

A wittenbergi földesi(ek) hatféle változata

Nem Szent István királynak szentelt földesi egyház

Szabó Béla bírósági keresete az emléktáblák ellen 1998-ban

2018 márciusában a feltett Földes videók közt böngészve fedeztem fel egy 2015-ös iskolai vetélkedőt. Ennek a videónak a végén falunk elöljárója mondotta a következőket: „…de 1198-ban például a Megyei Adattár, ami az 1930-as évek elején készült, ott például leírja 1198-at, Földes említését. Tehát igazából nem nevezi meg miből derül ki, hogy mi az az okirat vagy bejegyzés, végül is azt mondják nekünk a történészek, hogy az első írásos említés az 1215-öt jelent Földes említésére.” Ekkor hallottam először és egyben utoljára, megemlíteni a Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára című könyvet, mint amelyik részes az 1198-hoz köthető bizonytalan írásos eredethez. Én 2017 szeptember elején próbáltam végigkövetni azt a néhány történelmi kiemelést, ami ennek a könyvnek a Földes cikkében olvasható.

Vetélkedő 2015 videórészlet

Hajdumegye leirása 1882

Ez a könyv került az első helyre, erre volt utalás is az 1937-es Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattárában, mint egyik forrásmunkára. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1882-ben Debrecenben tartott XXII. naggyűlésének alkalmából adták ki. Ebben a könyvben szerepel először Földes történetéből egy rövid összefoglaló.

A könyv megírását pár hónappal a naggyűlés előtt határozta el az egészségügyi bizottság: „…hogy tekintettel különösen a megye alakulási történetére, a jelen állapotot ha csak dióhéjban is előtüntető leirás kiadassék…”. Tehát ez egy nem tudományos igénnyel, rövid idő alatt elkészített, ismeretterjesztő könyv. Bekereteztem a számomra lényeges mondatokat. Kiszelák megállapítja hogy: „Jerney szerint már 1198-ban mint személy- és helynév előfordul” a „Feldes” szó. Tehát a mondatban elhangzik egy általános megállapítás a „Feldes” szóról, ami „mint személy- és helynév” előfordul Magyarországon, de semmiképpen sem vonatkoztatható kizárólagosan a mi falunkra Földesre. „A wittembergi egyetem 1571-dik évi tanulói között találjuk Földesi Gergely magyar tanulót is”. Tehát egy olyan tanulót akinek történetesen Földesi Gergely a neve és köze van Magyarországhoz. Szapolyainak bizonyára az 1537-es királyi rendeletére céloz, Szejdi pasa dúlásánál téved, mert az 1660-ban volt. Kiszelákot valóban „katholikus lelkésznek” és nem plébánosnak nevezi.

A Kiszelák által fentebb említett Jerney bizonyára Mérlaki Jerney János ősmagyarságot kutató történész, nyelvtörténész, utazó, jogász, aki 1800-1855 között élt.

Herpay Gábor: Földes község története 1936

Herpay nem tud 1198-ról viszont ismeri az 1465-ös eseményeket, nála Nagy István helyett Nagy Szaniszló fiai vannak írva,

természetesen nem tud (az előzőekből láthatóan nem is tudhat) Wittenbergről de tud Bajomi Zsófiáról,

Szapolyai rendeletéről,

és Szejdi pasa említése nélkül az 1660-as dúlásról.

Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára 1937

A Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára 5. oldalának alján utalás van a fentebbi Hajdumegye leirása című könyvre mint felhasznált forrásmunkára.

A „Szerkesztő-bizottság” az első mondatban tartalmilag megváltoztatta Kiszelák Sándor állítását és kizárólagosan falunkra vonatkoztatta azt. A Wittenbergben tanuló Földesi Gergely neve után lehagyják a falunktól végérvényesen elkülönítő „magyar” szót, amivel a mondat sokat veszít általánosságából - vagyis egész Magyarországra való utalásából - de azért továbbra is általános, nem egyetlen helyre vonatkozó, fogalmazás marad. A harmadik mondat - „Szapolyai János révén Földes több kiváltsághoz jutott.” - számomra azért érdekes, mert ez a mondat a későbbi könyvek, írások némelyikében szó szerint ugyanígy van írva, segítve ezzel a könyv beazonosítását. Ez a könyv a „Szerkesztő-bizottság” fedőnévvel eltakarja, hogy kik írták az egyes cikkeket. Ennek a könyvnek köszönhetjük az 1198-as év Földeshez csatolását,

az 1998-as 800 éves megemlékezést,

800 évre utaló feliratot az újraöntött kisharangon - „ Földes alapításának 800.-ik évében… az Úrnak 1998.-ik esztendejében…” - magát a 2015-ig elhúzódó kitartást 1198-hoz. A lejjebb található 1998-as Hajdú-Bihar megye kézikönyve teszi ezt teljesen nyilvánvalóvá.

Debrecen sz. kir város és Hajdú vármegye 1940

Az 1940-es Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye pár soros régitörténeti részében átveszi az 1937-es Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára című könyvből: 1198-at, 1465-öt, Bajomy Zsófiát, Szejdi pasát, viszont kihagyja Wittenberget és Szapolyait. A településekről szóló cikkeket Bendák Gyula dr., m. kir. tanfelügyelő és Csobán Endre, Debrecen sz. kir. város főlevéltárosa írták. Csobán Endre a könyv szerkesztője és főmunkatársa Herpay Gábor dr., Hajdú vármegye főlevéltárosa. Herpay – mivel Csobán Endre szerkesztő főmunkatársa – nem akart beleszólni a Földes cikkbe, vagy nem vette észre 1198-at?

Hajdú-Bihar megye Kézikönyve 1998

Az 1998-as Hajdú-Bihar megye Kézikönyve Földes cikkének készítője dr. Lóki József volt. Az előszóban közlik, hogy a települések vezetőihez eljuttatott nyersfogalmazványaik kiegészítve, korrigálva visszajutottak hozzájuk. Köszönik a települések vezetőinek és az általuk bevont helyi szakembereknek az értékes segítséget.

Ugyancsak az előszóban közlik, hogy az 1901-ben megjelent Bihar Vármegye és Nagyvárad megjelenése után, Borovszky Samu halála és az első világháború miatt, a Hajdú Vármegye és Debrecen kiadása meghiúsult. Az 1937-es Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára című könyvről viszont semmit sem tudnak csak az 1940-es Csobán Endre által szerkesztettről.

Az 1198-as évet eddig az 1937-es Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára és azt ismételve a 1940-es Debrecen és Hajdú Vármegye említette Földeshez tartozónak. Mivel az 1998-as Kézikönyv történeti részében, 1198 mellett, megjelenik Wittenberg és Szapolyai is, kétségtelen, hogy a Kézikönyv az Adattárból merít, pedig a Kézikönyv az előszóban még az 1937-es Adattár létezéséről sem tud. Az 1937-es Adattár írja: „1571-ben a wittenbergi egyetem tanulói között volt egy Földesi Gergely nevű tanuló.”Az 1998-as Kézikönyv ezt úgy ismétli meg, hogy eltéveszti az 1571-es évet és Földesi Gergely tanulót elhagyva „már földesit is-t” ír, amivel hozzácsatolja Wittenberget a mi falunkhoz: „1572-ben a wittenbergi egyetem tanulói között már földesit is találunk.” Az 1937-es Adattár következő mondata: „Szapolyai János révén Földes több kiváltsághoz jutott.” Az 1998-as Kézikönyv következő mondata szóról szóra ugyanígy hangzik: „Szapolyai János révén Földes több kiváltsághoz jutott.” Adattár: „1666-ban a hires Szejdijáráskor Földes is teljesen elpusztult.” A Kézikönyv újból évet tévesztve ezt írja: „1566-ban Szejdi pasa serege Földest részben elpusztította.” Az Adattár-i mondatok mellett szerepel a Kézikönyvben az 1214-es év is: „A Váradi Regestrumban 1214-ben földesi tűzesvaspróbára ítéltek nevei is szerepelnek.” A mondat tartalmáról: 1214-es földesi eset nincs, földesi tüzesvaspróbára ítéltek nevei pedig egyáltalán nem szerepelnek a Váradi Regestrum eseteiben.

A régebbi számozás szerinti 291. esetet 1215 november közepén jegyezték a lajstromba. Van benne egy mondatrész „pristaldum nomine Gyuro, filium Moysa de villa Heldus,⁵ ” vagyis „nevezett Gyuró poroszló, Moysa fia Heldus faluból”. A Heldus falunév vita tárgyát képezte. A régiek közül Karácsonyi János – aki az itt látható Váradi Regestrumot Borovszky Samuval 1903-ban kiadta – nem fogadta el Heldust a mi falunk nevének. Az 5-ös számú jegyzet alatti magyarázatában azt írja, hogy a Hazai Okmánytár VI. kötet 16. lapján egy 1221. évről szóló okirat alapján „Moysa de Zeldes pristaldus Nicolai Palatini” vagyis „Miklós nádor poroszlója Moysa Zeldesről” szerepel és ezért szerinte Heldus falu íráshiba miatt Zeldes (Zöldes) falut jelenti. Kandra Kabos is kiadta a Váradi Regestrumot és ő pedig abban azt állította, hogy Heldus falu íráshiba miatt Feldus (Földes) falut jelenti. Heltay Gábor csak a függelékben említi az esetet (amiben két elírás is van, 1215 helyett 1212 és Heldus helyett Heldes). Módy György szerint Zoltay Lajos „korai munkájában lehetségesnek tartja mind a két betűelírást”.

Földes Története I. 2002

Módy György a Földes története I.-ben 1198-at nem csatolta Földeshez. Elmélete szerint a falu neve (tévesen) személynévi eredetű, de csak ezzel kapcsolatban említette meg a „feldes” személynevet 1198-ból. Részletesen erről lásd az alábbi hivatkozást!

Földes téves személynévi eredete

Talajos változat elszármazottak találkozója 2016 videórészlet

Földes Története I

Módy György „Földes írott formában történt első említésének” tartja a Váradi Regestrum 1215-ös esetét. Ő maga 1972-ben fogadta el az 1215-ös esetben szereplő Heldus falut Földesnek, K. Fábián Ilona és Németh Péter pedig 1997-ben csatlakozott hozzá. Ezzel tehát egyértelműsítette, hogy 1215-öt tekinti Földes első írásos említésének.

Módy György tud 1465-ről: a gyilkosság 1464-ben történik az ítélet 1465-ben.

Bársony István a Földes története I. című könyvben tud Szapolyai rendeletéről, nem tud Wittenbergről, Bajomy Zsófiáról és nem tud 1779. április 14-ről ami ma Földes Napja és 1779. április 15-ről ami a Szabályrendelet megalkotásának napja.

Tud az 1660-as Szejdi pasáról.

Bekeretezve a „falutörténet-szépítő-formáló” részek. Fokozás vehető észre: a sohasem létezett tüzesvaspróbára ítélt „több földesi lakos” mellé már a wittenbergi egyetemen is, szintén sohasem létezett, „több földesi diák” sorakozik fel. 1779. április 14-ike ma a Falu Napja. Valójában ez a nap csak a hadnagyválasztás napja volt. A pert 1776. február 13-án nyerték meg. 1779. április 14-re jöttek a vármegyések a hadnagyválasztásra és másnap április 15-én összeültek és megalkották a Szabályrendeletet. Ebben a perben a törvényhatósági jogokért küzdöttek. Ebből a jogokból a közösen létrehozott Szabályrendeletbe az egyszerűbb helyhatósági jogok kerültek. Herpay könyvében és a levéltárban is 1779. április 14-ike a hadnagyválasztás napja, Bársony István írásában nincs, se Földes Napja, se 15-ike. A templomot 1822–28 a tornyot 1830–34 között építették fel a jelenlegi nagyságra, a mai végleges formáját pedig 1884-ben kapta. Délben a nagyharang szól. 2004-ben a felvétel készítésekor, mivel a régi kisharang a 90-es években megrepedt, már az új 260 kg-os kisharang volt meg, amit Gombos Lajos öntött Őrbottyánban 1998-ban. A régi kisharangot „az egyház rendelésére Pozdeck József budapesti nagyszerkovács és fuvógyáros, Hilzer Ignáczczal öntette Bécs-Ujhelyen”, Pozdeck József a koronát és tengelyt készítette és felhúzta az eredeti helyére, a másik két haranggal együtt, 1868-ban. Feltűnő a szövegben a három szóba leírt „tüzes vas próbára” szó, ami itt lejjebb a Barangolások Földes múltjában című kiskönyvben éppen így, nyelvtanilag hibásan, szerepel. A Földesi harangszó, vele együtt a harangszöveg, először 2005. április 11-17 között hangzott el a Kossuth Rádióban.

Harangszöveg

A harangszöveg 1779. április 14-ig. Bemondó Mohai Gábor.

Barangolás Földes múltjában 2015

Az 1215–2015-öt átívelő 800 éves évfordulóra készített kiskönyv szóról szóra vette át a Földes története I., Módy György által írt rész 1. fejezetét. A fejezet elé került a fenti összeállítás amiben benne van 1214 a Váradi Regestrummal. Módy György a 2. fejezet elején másfél oldalon keresztül tárgyalja a Váradi Regestrum 1215-ös esetét. A kiskönyv viszont ezt a részt teljesen kihagyja és átugrik a Földes története I., Bársony István által írt rész 47. oldalára. Ha a kiskönyv magába foglalja ezt a másfél oldalt is, kiderült volna belőle, hogy Módy György 1215-öt tartja Földes első írásos emlékének a hírvivő „Gyuro” poroszlóval, ahogy ezt már fentebb is láthattuk. Összehasonlítva az 1998-as Kézikönyvet és a kiskönyvet, észrevehető a rendkívüli hasonlóság. Viszont két „továbbfejlesztés” és az 1215-ös évnek a háromszori elvetése van a kiskönyvben. Az egyik „továbbfejlesztés”, hogy a kiskönyv Módy Györgynek tulajdonítja a Feldes nevet és azt állítja, hogy Módy 1198-ból származtatja az első írásos emléket. Ezzel veti el először 2015-öt, mint olyan évet, amikor a 800 évet kell ünnepelni és azt akarja kihangsúlyozni, hogy a 800 évet bizony nem 1215-től hanem 1198-tól kell számolni. A másik elvetése 2015-nek az 1214-es Váradi Regestrum lenne, (ha igaz lenne), hiszen ezzel sem 800 hanem 801. évet ünnepelnénk 2015-ben. A harmadik elvetése 2015-nek a kiskönyvben maga az, hogy ezek miatt kihagyta Módy György 1215-öt elismerő másfél oldalát. A másik „továbbfejlesztés” pedig az, hogy az 1998-as Kézikönyvben már megváltoztatott – tehát Földeshez csatolt Wittenbergnek – biztos, kikezdhetetlen alapot akar nyújtani a jövőre nézve azzal, hogy a wittenbergi mondatot „Herpay Gábor levéltáros szerint”-inek nevezi. A Szapolyai mondat szóról szóra ugyanaz; az 1937-es Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattárában; az 1998-as Hajdú-Bihar megye Kézikönyvében; és ebben a 2015-ös Barangolás Földes múltjában című kiskönyvben is. Szejdi pasa hibás 1566-al – a Kézikönyvben és kiskönyvben – egy szó eltéréssel, azonos.

Megyei Értéktár találkozó Földes 2015 videórészlet

Hallhatjuk először: „Településünk első írásos említése 1215-ben történt, tehát már 800 évesek vagyunk, nem látszik meg rajtunk úgy hiszem.” Másodszor: „…Földes 800 éves, már ez is vitát gerjeszt a néprajzosok körében, (nem gerjeszt semmiféle vitát), hiszen Módy György szerint az első írásos emlék Földesről 1198-as keltezésű, (Módy György nem állított ilyet), bár ezen történelmi vita van a mai napig…” Mivel Módy György nem állította az előbbieket, így „ezen történelmi vita” nem volt és nincs. A történészek egyike sem áll 1198 mellett.

Magyar Kultúra Napja könyvbemutató 2016 videórészlet

A „Barangolás Földes múltjában” című kiskönyv bemutatóján egyszerre három dátum is „teljesen szabadon értelmezhető” Földes első írásos említéseként. A hiteltelenné vált dátum (1198) mellett még egy hiteltelen dátum (1214) is feltűnik a hiteles 1215 mellett, egy hozzáfűzött, kitalált történet kíséretében. "Ismeretes 1198, ismeretes 1214, 1215, véleményem szerint ez a pár dátum teljesen szabadon értelmezhető, hiszen konkrétan írásos nyoma 1214-nek 1215-nek van a Váradi Regestrumban, amikor Földes első írásos említése úgy szerepel mint földesi tüzesvaspróbára ítéltek tárgyalási jegyzőkönyve."

Földes honlap

A Földes honlapon „idevaló poroszlói” elírás szerepel „idevaló poroszlója” helyett. Két lényeges „falutörténet-szépítő-formáló” mondat van a cikkben: „…középkori egyházát Szent István tiszteletére emelték, első említése 1483-ban.” és „Herpay Gábor (Földes község története című könyv alkotója) szerint 1572-ben a wittenbergi egyetem tanulói között földesi is van.” A második mondattal szembeni bizonyíték ennek az oldalnak a fentebb található legelső könyve. Az első mondatról pedig Módy György ezt írja a Földes története I.-ben.

Módy György elveti azt az érthetetlen fordítási változatot, hogy ez a mondat:„Regis Stephanus de Fewldes et Ladislaus sancti Laurency martiris proclamaverunt Nicolaum filium condam Nicolai de Zokol” azt jelentené „István király(os) Földesről és Szent Lőrinc mártír(os) László kihirdette Miklóst aki fia néhai Miklósnak Szakolyból” helyette a kiegészített „(Homo) Regis Stephanus de Fewldes et Ladislaus (rector altaris) sancti Laurency martiris” változatot fogadja el, vagyis „István királyi (ember) Földesről és László a Szent Lőrinc mártír (oltárának igazgatója)” akik a kihirdetést megtették. Bunyitai Vince besegített azzal, hogy László áldozópap 1486-ban is a Szent Lőrinc oltárának igazgatója. Herpay Gábor csak megerősíti Módy György döntését: „Földes lakosainak középkori vallásos életéről, vagy egyházi berendezkedéséről egyátalán semmi emlékünk nincs.” Szejdi pasa is ott van a cikkben a téves 1566-al. Szulejmán ekkor indult utolsó útjára Bécs ellen – amikor útba esett neki Szigetvár – de Szejdi a II. Rákóczi György elleni bosszúhadjáratban vett részt 1660-ban, ahogy az már fentebb is látható. Végül a Földes „első említése” szavak közül kimaradt a kihangsúlyozó „írásos” szó, ami visszafogottabbá teszi a mondat jelentőségét.

B. Domokos Béla és a „kék Hajdúvármegye”

B. Domokos Béla akit az öregebbek Szabó Béla néven ismertek, szintén foglalkozott Földes múltjával. 1998-ban nem értett egyet a 48-as Emlékműre feltett 800 évre emlékező márványtáblákkal. Keresetet nyújtott be a megyei bíróságon. A keresethez beszerezte az Ómagyar olvasókönyvből Imre király Adománylevelét Ugrin győri püspök számára.

Ezt az iratot, a keresetlevél tanúsága szerint, az Országos Levéltárból szerezte be.

Fordítás

Az Adománylevéllel, ahogy a keresetlevél mutatja, azt akarta bizonyítani, hogy a soproni „feldes” szolga nevének nincs köze Földesnek. A 800 év elleni fő bizonyíték pedig ez a sor: „A Varga Geyza-féle adat hiteltelen, akkor is, ha ezt a kék Hajdú vm. tört. átvette.” Ez a bizonyos „kék Hajdú vm. tört.”című könyv pedig nem más mint ennek az oldalnak a fő könyve: „Hajdúvármegye és Debrecen sz. kir. város Adattára”. A Varga Geyza féle könyv pedig ennek az oldalnak a kezdő könyve: „Hajdumegye leirása”. Azt hitte, hogy a „Hajdumegye leirása” adata hiteltelen. Nem tudta, hogy ebben a könyvben a következő van írva: „Jerney szerint már 1198-ban mint személy- és helynév előfordul Feldes” és ez nem vonatkozik a mi falunkra. Azt hitte a „kék Hajdú vm. tört.”szerkesztői hitelesek és azt írják le könyvükben a Varga Geyza féle könyvből ami abban le van írva. Nagyot tévedett. Az úgynevezett „Szerkesztő-bizottság”, nemes egyszerűséggel, megváltoztatta, meghamisította ezt a mondatot a következővé: „A község eredetére Jerney azt állítja, hogy már 1198-ban, mint „Feldes” volt ismeretes hely”, ezzel hozzácsatolta a falunkhoz. A benyújtott kereset további sorsáról nincs tudomásom.

Szabó Béla. Az egyik anyai dédnagyanyja Körtvélyesi Zsófia, az én egyik apai dédnagyapám pedig Körtvélyesi Lajos volt. Körtvélyesi Lajos és Zsófia testvérek voltak. Körtvélyesi Zsófia férje Domokos Sándor volt. Ennek a nevét vette fel és lett B. Domokos Béla.

Sírja a temetőben.

A wittenbergi földesi(ek) hatféle változata:

1. Hajdúmegye leirása 1882

A wittenbergi egyetem 1571. évi hallgatói között találjuk Földesi Gergely magyar tanulót is.

2. Hajdúmegye és Debrecen sz. kir város Adattára 1937

1571-ben a wittenbergi egyetem tanulói között volt egy Földesi Gergely nevű tanuló.

3. Hajdú-Bihar megye Kézikönyve 1998

1572-ben a wittenbergi egyetem tanulói között már földesit is találunk.

4. Harangszöveg 2004

A XVI. század második felében a wittenbergi egyetemen több földesi diák is tanult.

5. Barangolás Földes múltjában 2015

Herpay Gábor levéltáros szerint a wittenbergi egyetem tanulói között már földesit is találunk.

6. Földes honlap

Herpay Gábor (Földes község története című könyv alkotója) szerint 1572-ben a wittenbergi egyetem tanulói között földesi is van.