Karacs Zsigmond – Két XVII. századi oklevél Földesről

Karacs Zsigmond

KÉT XVII. SZÁZADI OKLEVÉL FÖLDESRŐL

I. Bethlen Gábor védlevele Török Andrásnak, Szénási Mátyás és társai birtokháborítása ellen

Gabriel Betthlen Dei gratia Princeps Transilvaniae partium regni Hungariae Dominus et Siculorum Comes etc. Fidelibus nostris Spectabilitus Magnificis Generosis Egregiis et Nobilibus Comitibus Vicecomitibus et Jugliumnibus Comitatus Bihoriensis medernis . . . et futuris quoque pro tempore constituensis cunctis etiam aliis quorum interes seu intererit praesentium notitiam habiluram nobis . . . . . . . dilectis Salutem et faventes nostrum. Tiorok András mi hívünk és Wáradi porkolabunk aggia ertesünre keoniörgese altal jelentvén hogy Hosszu Paly, Pochiay, Feiertho es Monostori Paly neveo Biharvarmegieben leveo falukban io neky bizonius Porcioi leven, azoknak sok eztendeoteol foghvan bekesseges Urassagaban volna, de nem tudatik mi okbol az megh holt Batthori Gabor praedecessorunk ideiében Zenassy Mattias, Zylassy Janos, Giarmathy István, es Nagy Janos propia . . . . . . azokban megh haboritva mostis imszedialnak nylvan valo karara es fogjatkozassara. keoniorge azon minekünk hogy kegyelmetekkel az feliul megh irt porcioit azoknak porcioitol seggregaltatvan kezebe bochiatatnok.

Nem akarvan azert senkit hiveink kiozzül igassagaba meghfogiatkoztatni, az dologh igy lévén. Haggiuk es paranchiolliuk kegyelmeteknek ez levelünk latvan, az megh mondott Tiorok Andrasnak Joszagat sequestrallia az felliul megh nevezet personak ioszagitol (si aliquod legitimum imstdimentum obstituit) es bochiassa kezebe igassagaban penigh legitimo iuris ordino oltalmazzais elevel. Secus non factur Praesentibus perlectis Exhibentis restitutis Datum in Civitate nostra Alba Júlia die decima Mensis May AnnoDomini Millesimo Sexcentesimo Decurio Qvinto

Gabriel Bethlen

Pecsét

Caspar Beoleony Secretarius

A hátoldalán:

N° 20.

Bethlen Gábor paranczia levén tiorok andras melett.1

Török András Bethlen Gábor váradi porkolábjának birtokát, – valószínű Báthori Gábor által – az ugyanazokban a helységekben részbirtokokat nyert hajdútisztek több alkalommal megháborították. Az irodalomban eddig két község ismert hajdútelepként, – Hosszúpályi, ahol 1613-ban Kovács Péter kapitánysága alatt állnak ottani hajdúk,2 és Pocsaj ahová 1629-ben I. Rákóczi György telepített a vár védelmére hajdúkat.3 A harmadik Fejértó felét Gyarmati István hajdúhadnagy kapta 1608-ban.4 Monostorpályi eddig nem volt ismert hajdúbirtokként.

Az 1615-ben Bihar vármegye Sárréti járásához 5 tartozó négy község birtokviszonyainak ismerete az oklevél adatai szerint módosul. Ma Hosszúpályi, Monostorpályi és Pocsaj Hajdú-Bihar megye Derecskei járásában van,6 Fejértó egykori területe Hosszúpályihoz tartozik.7

A fentebbi négy helység birtokosai 1552-től 1692-ig:

Hosszúpályi. 1552. Perusics Gáspár és Erdőhegyi Imre,8 1613. Kovács Péter és hajdúi,9 1615. Török András és az oklevélben szereplő hajdútisztek egyike. 1621. Ödönfi Zsigmond,10 míg a török uralom végén 1691-ben a Rákóczi család.11 Hosszúpályi az egyedüli a négy község közül, amely hat magyar jobbággyal lakottan érte meg a török uralom végét.12

Fejértó. 1552. A váradi püspök és Bartakovics János,13 1608. Gyarmati István kapja Fejértó felét,14 1615. Török András, aki mint az oklevélből kiderül régebb óta bírja a négy helységben lévő birtokait. A másik ekkori birtokos Gyarmati István. A többi helységet is valószínű külön birtokolja egy-egy hajdútiszt. 1692. A lakatlan falut a Rákóczi és az Ödönfi családok bírják,15 határát Konyár használta,16 a török uralom után nem települt újra.

Monostorpályi. (Régebben Nyírpályi)17 Premontrei prépostsága 1551-ben szűnt meg.18 1552. A váradi káptalan a birtokos,19 1615. Török András és az egyik hajdútiszt. 1692. Nem írták össze. Törökhányás és Rákóczitiszta határrészei egykori birtokosai nevét őrzik.20

Pocsaj. 1552. Korlatovics (Korláthi) Péter és a váradi püspök,21 1615. Török András osztozik rajta az egyik hajdútiszttel, 1692. a Rákóczi család a puszta mezőváros birtokosa.22 1660-ban pusztult el a Szejdi járáskor.23

Az oklevélből nem derül ki a birtokháborítók hajdú volta. Az 1608-ból való hajdútisztek hitlevelében együtt szerepelnek,24 ez kétségtelenné teszi hajdúságukat. Szénási Mátyás és Szilasi János Bocskai 1605. évi közös hajdú adománylevelében is együtt szerepel.25

Szénási Mátyás 1608. V. 20-án személyére is kapott nemeslevelet, ebből nem derül ki, hogy utódai voltak-e.26 Szénási 1626-ban még élt.27 Az alább közölt másik oklevél feltételezhetően vonatkozhat az ő családjára is, amely érdekesen világítja meg az utódai életét.

Szilasi János az oklevél kiadásának időpontjában már több mint egy éve halott. 1614. március 4-én kidobták a meggyesi ótemplom tornyából, Báthori Gábor fejedelem meggyilkolásában való részvétele miatt,28 hogy mégis szerepel annak a közös birtokháborítás az oka.

Gyarmathi István és Nagy János hadnagyok, Szénási Mátyás és Szilasi János kapitányokkal együtt fordulnak elő a hajdútisztek hitlevelében. Nagy János, Miskolczi Nagy Jánosként szerepel,29 de a kétszeri közös szereplés valószínűsíti, hogy ugyanarról a személyről van szó. Gyarmathi István hadnagy kétségtelen azonos a fenti oklevélben szereplővel, Báthori Gábor fejértói adománya is megerősíti ezt.30

Török András 1615-ben váradi porkoláb, részbirtokos Hosszúpályi, Fejértó, Monostorpályi és Pocsaj helységekben, királyi adománylevelet kap Boldogfalva községre.31 István fiától származó unokája Bálint Szoboszlón kapitány,32 1637. IV. 25-én I. Rákóczi Györgytől kapott nemeslevelet, amit ugyanaz év VI. 9-én Máramaros vármegye Szigeten tartott közgyűlésén hirdettek ki.33 Bálint, földesi Sápi Benedek leányát vette nőül.34 Ez a Sápi Benedek 1606-ban Bocskai fejedelmi tanácsának tagja és résztvesz a szoboszlai lovashajdúk birtok beiktalásán.35 A Török családnak a XVIII–XIX-ik században Debrecenben a Piac utcán is volt háza.36

II. Apafi Mihály menlevele Szénási Mátyás fia számára

Nos Michäel Apafi Del gratia Princeps Transilvaniae partium Regni Hungariae Dominus et Siculorum Comes Damus pro memoria per presentes; Hogy az fellyeb el múlt esztendőkben Debreczeni Városukban lakozó Szénási Mátyás nevű hívünk éretlen elmejű Márton (lehúzva, felette Ferencz) nevű fiat az Váradi Törökök hitegettvén el, s bizonyos ideig közöttük is lakván Török vallásra is állot volt ugyan az ő Törökök igenlesikből, melly említtet Szenási Mátyás hívünk Márton (lehúzva, felette Ferencz) nevű fia nevekedvén, mind Testében -s- mind elmejében abbeli cselekedeteit meg szánván, bánván, akarva Keresztenyi Vallásunkra redeálni, s Birodalmunkban vissza jöni. Vevü magának Kegyelmes Assecurantionkat hogy abbeli goromba cselekedetiert senkitől bánása nem lészen: Parancsolván Kegyelmessen es igen serio Birodalmunkbeli minden rendbeli híveinknek, az mint hogy müis ennyiszer említtet hívünk Márton nevű fiának abbeli gorombaságát condonallyuk, s condonaltuk, es hogy senkitől semmi bántása nem lészen arrol assecuraltuk s Assecurállyuk is ez Levelünk által, úgy senki is az ő Szenási Mártonnak Birodalmunkban való jövetelit akadályoztatni, s az ő goromba cselekedetit Szemre hánni, vagy azert sem szemellyében sem akarmi nevel nevezhető javaiban molestálni meg károsíttani ne meresszellye, Tartván mindekben ez kegyelmes Assecurationkal is Levelünkhöz kiki magát. Secus non factur. Praesentibus perlectis Exhibentis restitutis.

Datum in Civitate nostra Alba Júlia Die Vigesima qvarta Mensis Novembris.

Anno Domini Millesimo Sexcentesimo Octuagesimo Secundo.

Apafi

pecsét 37

Az oklevélben Márton nevét két helyen áthúzták és fölé Ferencet írtak.38 Az előző oklevélben szereplő Szénási Mátyás nem lehet azonos az utóbbi okmányban szereplővel, az egy családhoz való tartozás is legfeljebb csak feltételezhető. Annál is inkább mivel 1628-ban a Debrecenbe beköltözöttek között szerepel Szénási Mihály Karcagújszállásról.39 A feltalálási hely azonossága és a Török család hajdú kapcsolata elgondolkoztató.

Érdekes az oklevél szépirodalmi kapcsolata. Jókai Mór: Török világ Magyarországon című regényének első fejezetében szerepel egy úgynevezett Szénási magiszter. A kritikai Jókai sorozat jegyzetei szerint költött alak.40 Az oklevélben szereplő Szénási vallásváltoztatásai egyeznek a regénybelivel,41 aki a regényben Proteus Transilvanicusként 42 is szerepel. Jókai e regénye első kötetének forrásaként eddig csak Bethlen János: Historia rerum Transilvanicarum 43 című műve volt ismert, itt fordul elő Proteus Transilvanicusként egy Csepregi Mihály nevű kalandor, az író a két alakot ötvözte egybe. Jelen okevelünk ezek szerint Jókai egyik forrása. Felvetődik a kérdés, mi módon juthatott Jókai az irathoz? Két feltételezésem van rá: Az egyik; Jókai a 48-as szabadságharc téli hónapjaiban Debrecenben lakott,44 a Török családnak pedig a Piac után volt a háza,45 akiknek ezek szerint számtalan alkalmuk lehetett az íróval közelebbi kapcsolatba kerülni. A másik verzió; Jókai Erdélybe utaztakor 46 Földesen megállva 47 láthatta ezt az oklevelet, mert az iratban szereplő neve, a cselekmény és a kor egyezése a regénybeli névvel, korral és cselekménnyel nem lehet véletlen.

01. Eredeti oklevél Földesen a Török családnál.

02. Szendrey István: Hajdúszabadságlevelek (Debrecen 1971.) 191. old.

03. Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (Gyula 1959.) 67. old.

04. Szendrey i. m. 86. old.

05. Bihar vármegye 1772-ig négy járásra oszlott. (Borovszky Samu: Bihar vármegye és Nagyvárad Budapest 1901. 511. old.) A négy járás területét leginkább természetes határok választották el, elhatárolásuk a török hódoltság végén is határozott. (Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692) Budapest 1943. 18. old.)

06. 1970. évi népszámlálás I. Előzetes adatok (Budapest 1970.) 19. old.

07. Mai neve Fehértó. Magyarország helységnévtára 1956. (Budapest 1956.) 211. old.

08. Mezősi i. m. 269. old., Borovszky i. m. 92. old. Nadányi Zoltán: Bihar-vármegye (Budapest 1938.) 488. old.

09. Szendrey i. m. 191. old., Kovács Péter unokája Földesre költözött. V. Ö.: Herpay Gábor: Földes község története (Debrecen 1936.) 181. old. Kempelen Béla: Magyar nemes családok XI. köt. (Budapest 1932.) 426. old.

10. Borovszky i. m. 92. old., Nadányi i. m. 488. old.

11. Mezősi i. m. 192. old.

12. Mezősi i. m. 75. és 269. old.

13. Mezősi i. m. 268. old.

14. Szendrey i. m. 86. old.

15. Mezősi i. m. 73. old.

16. Mezősi i. m. 73. old., Dankó i. m. 45. old.

17. Borovszky i. m. 119. old., Nadányi i. m. 500. old.

18. Nadányi i. m. 500. old.

19. Mezősi i. m. 186. old.

20. Borovszky i. m. 120. old., 1692-ben Monostorpályi is valószínű Rákóczi birtok, mint a másik három helység.

21. Mezősi i. m. 267. old. Borovszky i. m. 135. old.

22. Mezősi i. m. 193. old.

23. Dankó i. m. 67. old.

24. Szendrey i. m. 24. old.

25. Szendrey i. m. 13. old.

26. Szendrey i. m. 292. old.

27. Szendrey i. m. 184. old.

28. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása (Debrecen 1882.)

29. Szendrey i. m. 24. old.

30. Szendrey i. m. 86. old.

31. Herpay Gábor: Nemes családok Hajdúvármegyében (Debrecen 1926.) 233. old.

32. A Török család levelei, Földes.: Testimoniales Joannis Török super Praerogativa Nobilitari ab Inclyto Comitatu Zabolcsensi Anno 1727. concessa e textradatae., Herpay: Földes . . . 89. old.

33. A Török család levelei, Földes.

34. A Török család levelei, Földes.: A földesi tanács tanúvallatási jegyzőkönyve a Török család leszármazásáról.

35. Turul 1906. évf. 121. old.: A szoboszlai lovashajdúk címeres nemeslevele 1606-ból.

36. Herpay Gábor: Nemes családok Debrecenben (Debrecen 1925.) 77. old.

37. Eredeti oklevél Földesen a Török családnál.

39. Debreceni Képes Kalendáriom 1910. 108. old. Calamus dr. (Boldizsár Kálmán): Debrecen ősi lakossága.

40. Jókai Mór: Török világ Magyarországon (Budapest 1963.) kritikai kiadás 512. old.

41. Jókai i. m. 20. és 23. old.

42. Jókai i. m. 20. és 512. old. Erdély Proteusza: Proteusz a görög mitológia tengeri Istene, aki sokféleképpen tudta alakját változtatni.

43. Jókai maga adja meg lábjegyzetben ezt a forrását.

44. Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (Budapest 1960.) kritikai kiadás 152. old.

45. lásd: 36. jegyzet

46. Mikszáth i. m. 192. és 352. old.

47. Arról nincs tudomásom, hogy Jókai Földesen megállt volna, de a lehetősége fennáll, mivel a Királyhágón át Erdélybe – figyelembe véve a múlt század közepi vízrajzi viszonyokat – Földesen át vezetett járható út.